Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1955-02-18
FJú-i i-a - ff elfeledkeztek a tömegek hangjárói. 1955-ben hatható.: intéakedés. kre van >.zükség ezen a téren* Gyárfás elvtár©: A PB részéről helyes volt, hogy az előző évi tapasztalaton ~ök~lv a már decemberben az 1955. évi beindítással kezdett ío ;l*alkozni. A tervező irodákban különösen nagy problémát okozott, hogy 1555-ben kellő átmenettel folyamatosan tudjanak dolgozni. Ebben persze sok helyi hiányosság is van, főleg szervezési kérdések. Az eddigi tapasztalatok arra intenek, hogy a kormányszervekig: is cl kell menni, hogy a folyamatos munkát biztosítani lehessen. A KGM tervező irodája el volt látva munkával. A mező;,éptarv-nél is ez a helyzet, bár komolyan panaszkodnak arról, hogy az uj mezőgazdasági géptípusok megrendelése nem tavaly nyáron vetődött fi, hanem az év utolsó hónapjaiban és az inté-r z- ;nek roham-munkával kell április közepére néhány olyan prototípust létrehozni, amelyekkel már idén akar a mezőgazdaság dol. gózni. Sokszor öntevékenyen kell dolgozni a folyamatos munkaellátás biztosítása érdekében. 'Ez valamennyi tervező irodára vona t közi k. A nemzetközi helyzet különösen a műszaki értelmiség körében meglehetősen sok bizonytalansá ot okozott. A szovjet vezetők beszélgetései az amerikai újságírókkal értékes utmuj tatást nyújtanak ebben a kérdésben, de a pártbizottságnak különösen az’értelmiség felé foglalkoznia kellene pártnapon vagy más formában a nemzetközi helyzet kiértékelésével. A moszkvai épitőipari konferencia csaknem egyidőben zajlott le a moszkvai politikai konferenciával. Az építőipari konferencia anyagát minden tervező intézetnek részletesen tanulmányoznia kell. A termelés pártellenőrzésével kapcsolatban a PB- nak e ysé.;es álláspontot kellene elfoglalnia, hogy a tervező, irodák ipari üzemeknek tekintendők-e, vagy sem. V Á L A 3 Z : 7aurf elvtárs: A felszólalások általában helyi tapasztalatokkal foglalkoz*” ... tak és kevés irányt kaptunk az 1955-ös tervév feladataira vonatkozóan. A felszólalásokat négy fő kérdés köré lehet csoportosítani, Az egyik az 1955-ös termelési év feladatai, ezen belül a termelékenyéé.. fokozása, az önköltség csökkentése, a takarékosság és az export kérdése. Az önköltség területén-kerületi viszonylatban is sok a tennivaló. Cipőipari szövetkezetünk például három cipő anyagából két cipőt csinál. 1955-ben országos viszonylatban 5 százalékos önköltségcsökkentést kell elérnünk. Kádár elvtárs rámutatott, hogy az építőiparban kettős irányítás volt. Ka ez már mega ünt, még sincs fejlődés. : Amikor összevonták a két vállalatot, növelték az irányító munkások számát, s ez által a rezsit, nem látták meg azt) hogy mit kell tenni a termelékenység fokozására és az önköltség* csökkentésére. Ennek tudható be, hogy az épitőipari vállalatnál igen komoly , lemaradás mutatkozik, s januári tervüket 20 százalékra teljesi| tették, 50 százalékos béralap-felhasználással. A termelés olyan növekedésére van szükség,, amely biztosítja az iparfejlesztést, a mezőgazdaság fejlesztését és a lakosság szükségleteinek kielégítését, valamint az exportigények kielégítését. Üzemeinkben I1 nincs határidőelmaradás az exporttervek teljesítésében, de az | anyagpazarlás itt is, az Tpitőiparnál is, nevezetesen a Mező- I | MHB ----------------------------11 3.