Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/2)

1954-05-20

- 13 “ / § í innM \ ü úgy látja az agitációs munkát, hogy a rs kiadja a feladatokat a népnevelőknek, de az nem továbbitja a tagsághoz, abban látja a megoldást, hogy a pártcsóportbizalmi elvtársak jobban ellenőriznék a pártmunka végzését és igy a népnevelőket is jobban ellenőrznek. Hibának tartja, hogy a népnevelők nem dolgozzák fel eléggé a párt és a kormányhatározatokat, s ennek következmónye, hogy nem tudnak válaszolni a problémákba, amit felvetnek a dolgozók ós sokszor ők is a helytelenül tájékozot­tak hangját ütik meg. Ezzel el lehetne érni, hogy mindenkor an­­-nalc legyen nagyobb hangja, amiről a párt akar hangot adni, arréél beszéljenek, amiről mi akarjuk, hogy beszéljenek. /: Itt összehasonlítást tesz a Pártkongresszus ós a magyar - angol mérkőzés visszhanja között:/. Fontosnak tartja a pártszervezetek öntevékenységét, mely terén még mindig megmutatkozik, hogy az alapszervek mindig a felsőbb pártszerv utasítását várják. Fontosnak tartja a népnevelők ré­széről azonnal hozzákezdeni a kongresszusi beszéd feldolgozásá­hoz. """ágál Ferenci/ Állami Nyomda, választmányi tag/. Hozzászólásában azzal fog­lalkozik, hogy nem egészen ért egyet Kardos elvtárs felszólalá­sával olyan értelemben, hogy nehéz az értelmiség között népne­velő munkát végezni, nehezebb mint egy üzemben. Üzemben is nehéz a népnevelő munka , a/ tervező intézetekben sokkal kedvezőbb körülmények között vannak, magasabb fizetés, stb. Az értelmiségi ós a munkásszármazásuak beiskolázásával kapaso­­latban felveti, hogy meg kellene nézni, hátha a szülők részéről is ellenállás van, hogy mielőbb dolgozni menjen a gyerek, mert akkor hamar hoz pénzt a házhoz. Kovács Dórát Válaszában Kardos elvtársnak elmondja, nehéz lenne eldönteni hogy a hivatali vagy üzemi dolgozók körében nehezebb-e az agi­­táciés munka, úgy lehetne megfogalmazni, hogy mind a két terü­leten nehéz. Tisztázza Maróti elvtárs válaszádasát a munkástanulók és az értei ^ miségi tanulók beiskolázásával kapcsolatban, elmondja, hogy Maróti elvtérs nem értelmisógellenessógből vetette ezt fel, hanem arról van szó, hogy oly nagy a számkülünbsóg a osztálybeli beis­kolázás, hogy a pártbizottság ennek felülvizsgálását határozta meg, mert úgy látta hogy politikai kérdés ós igy sok munkás fia­tal van elütve annak kehetősógétől, hogy gimnáziumba nem lett javasolja, hogy később egyetemre, főiskolára mehessen. Elmondja, hogy amit Farkas elviársnő kifogásolt, hogy csak a tervezőintézetekben dolgozó értelmiségre korlátozódik a jelen­tés, ez nem vitás ós ezt a jelentés is tartalmazza, hogy most csak az üzemi és tervezőintózeti dolgozók között végzett agitá­ciós munkát vizsgáltuk meg, későbbi időpontban más területen dolgozók között végzett munkáról adunk képet a pártválasztmány­nak. Abban látja a legnagyobb hiányosságot, hogy a népnevelők beállí­tása nem kiválogatás alapján történt, s ha valakinek a pártmun­káját kell megjelölni, sok esetben tag vagy tj. felvételnél a népnevelési határozzák meg ós sok esetben ezt a feladatot _nem is végzi, amit a tagság lát ós igy van lejáratva a népnevelő munka, ill. a népnevelők. Az is az agitációs munka hiányásoggá­­gára vezethető vissza, hogy a fiatal mérnökök nem akarnak a párt tagjai lenni és ez azért van, mert nem a párttagság egésze végez pártmunkát, hanem a tagság egy kis része, akik aztán túl vannak terhelve a pártmunkával és ez riassza vissza őket, mert azt lát-L-----------------------------------------------------------------------------------------------5---------------------------------------------------------------------------------­f ■ 1 /\ — I

Next

/
Thumbnails
Contents