Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1953-12-11
P ~! .<*% '..- 8 -Ezen a hibán sürgősen változtatni kell és gondoskodni a funkcionáriusok más helyen történő beosztásáról. Az oktatásukra beosztott propagandistának pedig szeretettel kell foglalkoznia ' az elvtársak - mint minden egyes hallgatóval -, hogy bátortalanságukat levetkőzzék. Egyetértek azokkal az elvtársakkal, akik azzal a javaslattal éltek, hogy egyes elméleti kérdésekről tartsunk előadást az elvtársak részére, hogy tisztázódjék a sok meg nem értett kérdés. Beszélni kell még arról a hiányosságról is, ami a népnevelő munka területén megnutátkozik. A népnevelőink nem fordítanak gondot a rétegagitációra és sok esetben többet rontanak,/ mint .amennyit használnak, természetesen akaratukon kivül. Komoly gondot kell fordítani a DISz. fiatalok, a nők nevelésére. Bár a DISz. ^firtalok nevelése tekintetében az utóbbi időben mér fejlődés tapasztalható. További munkánkban pedig biztositanunk kell a KV. és a pártválasztmányi ülésen hozott határozatok maradéktalan végrehajtását. Mózes elvtárs: Egyetért Petrovics elvtársnővel abban a kérdésben, hogy a felszabadulás óta Pártunk életében még nem volt egy tolyan határozat az oktatási munkát illetően, mint a KV. határozata. A pártunk életében elköve'tett hibák egyik fő okát ő is az ideológiai munka elmaradottságában látja. Véleménye szerint a KV. határozata hosszu-hösszu hónapokra, sőt évekre megszabta az ideológia munka feladatait. Foglalkozik a dogmatizmus és a vulgarizmus kérdésével, amely az eddigi munkában igen nagy mértékben megnyilvánult. Balázsovics elvtársi hozzászólása vitát eredményezett az elmélet kérdésében, amikoris azt mondta, hogy nincs külön burzsoá és nincs külön proletár elmélet, illetve csak proletár elmélet van. Bizonyos értelemben igaza van Balázsovics elvtársnak, mert iaDáHxKixfiáxaxxax Sztálin elvtárs is egyik müvében azt mondja, hogy az elmélet a munkásosztály mozgalmi tanulságait, tapasztalatait jelenti, s mint ilyennel a burzsoázia nem rendelkezik. Van azonban a burzsoáziának másfajta elmélete, mint pl. a fajelmélet, stb. A munlcásmozgahoon belül 44 nemcsak forradalmi elmélet van, hanem megtalálható a nem forradalmi nézeteket valló szociáldemokraták elmélete is. Foglalkozik az elmélet fontosságával és megemlíti, hogy forradalmi elmélet nélkül nincs farradalm gyakorlat. A munkásosztály ideológiájának a dealektikus materializmus az alapja. Foglalkozik a propaganda és az agitáció kérdésével. Elmondja, hogy lenin elvtárs ezt úgy határozta meg, hogy a propaganda: sok eszme keveseknek, mig az ági t i o i ó> ///// egy eszme sokaknak* Pl. a háború kérdését másképp magyarázza a propaganda, mint az agitáció. A propaganda több oldalról megvilágítja, mig az agitáoió egyszerűen, érthetően, a nép nyelvén mondja el, hogy mit jelent a háború az emberek életében. Helyesnek tartja, ha az Elméleti Tanács ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. 1 <?W- ! 1 • >, j**"*-"- ■ ■ in........ami -iimirtiiiiTáir4 1
