Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1952-08-02
tó f . .... Marschall tervet, az Atrlanti SzövetBéget,az amerikaiak koreai háborúját és mind azt, ami a proletaritdeu ellen irányul* legdöntőbb elvtáreak,hogy agitátoraink a dolgozókkal való foglalkozáskor leleplezzék a ezooiáldemokraták múltbeli ée jelenlegi tevékenységét, hogy azivós elvi haroot folytassanak a szociáldemokratizmus ellen* Azonban nem elég, hogy aktivistáink csak a ezooiálderaokratizmus ellen tevékenykedjenek.Pel kell hogy lépjenek világnézi ti harcukban a klerikális reakció ellen is, ami meglehetősen háttérbe szorult eddigi munkánk során, annak ellenére, hogy a klerikális reakciónak kerületünkben mély gyökerei vannak, ami kifejezésre jut egy-sgy nagy egyházi szertartás alkalmával, de megnyilvánul akkor is, amikor egy-egy döntő fele adat végrehajtását tüzzük ki óéiul, mint pl* a továbbtanulás kérdése, a hittanbelratáe elleni agitáció és igy tovább. Az évek folyamán számos tapasztalatot nyerhet^ tünk arról, hogy akkor amikor felvilágositó politikai tömegmunkánk rendszeres, konkrét ée szívós volt, mindig értünk el eredményeket. Ha osak visszatekintünk a Qrősz perre, akkor azt látjuk, hogy nemcsak üzemeink válaszoltak magasabb termelési felajánlásokkal a hazaárulóknak, de a lakóterület is megmozdult, e elindította a takarékossági ée tisztasági mozgalmat, a a kerület minden rétegét megmozgatva, a táviratok tömegét továbbítottuk, melyben követeltük a hazaárulók szigorú megbüntetését. Hiba azonban az volt munkánkban, hogy a klerikális reakolé elleni harcunkat is hasonlóan a szociáldemokrácia elleni harchoz, csak egyegy nagy esetekre szűkítettük le, azaz lemét nem láttuk tisztán azt a kérdést, hogy a mi materialista világnézetünknek legrégibb ellente sége a vallásos ideológia, amely ellen úgy kel harcolnunk mint a kapitalizmus maradványa ellen, annál ie inkább, mert a letűnt rendezer ris, ideológiai bziaát még nem nem számolhattuk ug; JXj fel, mint gazdasági bázisát. 11 J I
