Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1973-02-01
gggl 4- 2 -H “ A. csucsvozetőségek határozatokat hoznak, amelyek végrehajtása kötelező az ^HH Hj általuk irányított alapszervezetokre; EH “ A csucsvezotőségek időszakonként titkári, reszortfolelősi értekezleteket- -./f tartanak; H “ Ak clapszervezeti titkárokat meghívják a csucsvezetőségek üléseire; |^H ** A csucsvozetőségek időszakonként a párttagság közvetlen tájékoztatása, vagy IÍÍ1Í! horderejű feladatok íaegbeszclose érdekében összevont taggyűléseket ljp||ljp hívnak össze, HH A csucsvezotőségek igyekeznek gondos, körültekintő tervező munkával megalapozni flflH BH az --Italuk irányított alapszervezetek tartalmas munkáját A csucsvezotőségek HH Hl munkaterveiket kerületi Pártbizottság munkatervit figyelőmbe véve készítik |BBB| A csucsvezetőségi munkntervek készítésekor kérik az alapszorvezctok vezetéséiHHpi H geiiiek javaslatait, észrevételeit, A tervkészítés időszakában áttekinti az IHHj HK ®Gyes^ alapszervezetükben folyó pártpolitikai munkát, A csucsvozetőségek munka- m HH| H erv?^ ueS-^ elölnek az alapszervezet ok érdekeinek- A munkát érvekben az r.lapszer-^^ EH vezetek szamára kötelező napirendeket, témákat is előírnak, ezáltal is blzto-IH sitjak a pártmunka különböző szintjeinek szerves kapcsolódását, E^B A kötelező napirendek egy^része a kerületi Pártbizottság munkatervéből adódnak, ^^^B |ffl| mus ^ részük a csucsvozetőségek saját elhatározása- Az alapszervez utók vezető|H Sbgi ülésein raegtárgyalásra előirt kötelező témái: száma nem okoz problémákat, neu fekezi önállóságukat- Az alapszervezetek vezetőségeinek döntő* többsége BHB HH 2-3 hetente ülésezik és kb, minden harmadik, negyedik ülésen kell fölsőbb HHB Mm szervek áltál előirt témákat tárgyalniuk. Egyes alapszervezeti vezetőségek H|^B csan: 4-5 hetenként üléseznek- Itt a kötelező és az önállóan választott témák aránya kedvezőtlenebbé válik ^^^B ^H taggyűlési napirendek terén magas a kötelező témák száma, Az alapszervezetűk ^^^H Ilii általában kéthavonta ^tartanak taggyűlést. A kerületi Pártbizottság az 1972- HH| ti- iűleves ülesterveben lcet kötelező témát irt ölő, amelyeket az alapszerve— HB zetelaielc taggyűlésen kellett megtárgyalni Egyik téma a szocialista közgondol- BH |H| kodás, másik a jelenleg folyó beszámoló taggyűlések- A csucsvozetőségek ált a^^^B HB lába*: további egy, esetleg két témát írnak elő munkát érvükben - Az előirt tagg||^H| 1HI gyűlési napirendek száma igy összesen 3-5 /alapezervezetenkémt/ féléves idő- A HHB tartómra” A decentralizált ^alapszervezetek egy félév során általában ugyanilyen számban |HH ^H tartanak taggyűlést A vizsgált 19 decentralizált alapszorvezet közül csak ^^H ‘:V: nuJiLtybim volt jolyíi:, taggyűlés, amelynek egészén saját Ügyeikkel, témáikkal **; ’ ’* j foglalkoztak E problémakörhöz további két tapasztalatot kell negenlitoui HHB H| Efyih, hogy az alapszervezeti taggyűléseken a kötelező témákat még nem eléggé HH ^H a saj át ^munkájuk tükrében tárgyalják A szocialista közgondolkodást tárgyaló ^^^H HB taggyűlések során pl. ysok decentralizált alapszervezeti vezetésé beszámoló- HH| m jaban külső negatív példákat sorolt fel, többen úgy összegezték, hogy vannak közgondolkodási problémái:, de az alapszorvezet párttr.gságánál nincs rí ok negatív ^^^H ^H tapasztalatok, A másik probléma, hogy egyes alapszervezetekben még nem tudják ^^^B Hl megfelelően előkészíteni a taggyűléseket A parttagság kisebb rész,. - .dog HHH ^H vidékiek közül - nem varjak meg a taggyűlések második napirendjét A vn tőségek ^^^H meggondolják, hogy kötelező napirenden ld.vül - még ha az infor: u.ii .• é jis - '--v ^H további saját témájú napirend megtárgyalását javasolják a tagságnak Ilyen ^^^B probléma jelentkezik a Metallochémiában és a ZIH-ben isj^^H
