Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1972-04-26
Ifll * HH m - 3 - B H|^H EiB nyesitése qz Intézet tudományos munkájában; a tudományos munka- UH! H|^H |ps|?. társak szakmai és ideológiai továbbképzése voltak# HH A Tudománypolitikai Irányelvek érvényesitésének gyakorlati kér^H B déseivel való rendszeres foglalkozás biztosította, hogy kuta^H B tóink az Irányelveket ismerik és azok alkalmazása Intézetünkben H pi kutatás szervezésének és irányításának munkastílusává vált* HH --íHá£ÍSá!22E2liíÍlS2Í_í.í:áí2iZ£iY®lí_.áí!Yáíl^2sü_lése_a_kádermunkában H| SjÉÉ Alapszervezetünk kádermunkáját az MSzMP KB az állami káder- és B személyzeti munka továbbfejlesztéséről szóló határozata alapján j|j|| végezzük# Hatásköri listánkat a főigazgatói kinevezésbe, illet-B ve megbízásba tartozó vezetői munkakörökön kivül kiterjesztet^H H JP "tűk a tudományos főmunkatárs-, munkatárs-, segédmunkatárs és HH önálló kutatómunkát végző mérnöki munkakörök véleményezésére is. jjjll A hatásköri lista kibővítése a pártszervezetre nagyobb felelős- IBSI |^H séget és több munkát ró, de lehetőséget biztosit arra, hogy a ^H ■Hm vezetői követelményeket a kutatókkal szemben is érvényesítsük* iBj A Tudománypolitikai Irányelvek alapján kiadott MÉM 21/1970. ÉR B számú rendelet értelmében a kutatói vezető munkakörök 5 éves HH megbizásscl kerültek betöltésre. Az időre szóló megbizás a ku~ mW; tatói munkakörök egy részénél is érvényesül, elsősorban 40 év Wm B alatti pályakezdő kutatóknál, 3-5 éves időtartamra. Az időre B a szóló megbizás a kutatói állomány 30 %-ára terjed ki. a kutatói B utánpótlás céljából előléptetett, v^gy felvett dolgozóknál ezt B B rendszert folyamatoson alkalmazzuk. Az időre szóló megbízásos H B rendszer bevezetése Intézetünkben nem okozott különösebb problé- Wt mát. B B A külső munkatársi rendszer fokozottabb bevezetését a középtávú |^H kutatási tervek tették lehetővé, a középtávú kutatási tervek ^^H B egyrészt különböző kutatóhelyek kutatóinak szervezett együttmü— ^H ködésére, másrészt a termelésben, vagy közigazgatásban dolgozók B bevonására teremtettek nagyobb lehetőséget. Intézetünk 60 fős B B főfoglalkozású kutató állományához viszonyítva a külső munkatár-B sak részaránya 13 % /a fő/, akik elsősorban a felsőoktatás terű- B B létén dolgoznak. Viszonylag kevés /2 fő/ a termelésben, illetve
