Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1968-02-08
H Bl ^B 4. oldal 5 pont 2. 'bekezdéséhez: ez véleményem szerint csak j^HI „ B az önálló vállalatoknál van, mert ha ez a gyáregységeiméi is \ ,,. igy van akkor ez rossz. Az 196ö~as tervnél ez kb. 4o % körül van. Túl magas ez az arány és ha nem lehet ezen változtatni, 9H akkor véleményem szerint nem lehet teljesíteni a tervet. HBB ^B 5. oldal 4. pont 2. bekezdéséhez: |H ' Tudomásom szerint 197o-ig e tervek elkészültek. Az Országos HH ||B tervhivatal most foglalkozik a 19 éves távlati terv elkészi- HU BB tósével és ezen belül bővebb kimunkálással a IV. ötéves terv ^^B B vonatkozásában. - Ez teljesen megváltozik az eddigihez képest, BB fflB ha lett volna elképzelés akkor is át kell ezt dolgozni. B A következtetésekkel és a feladatokkal egyetértek. BH| ÉB|jj forgó Tibor: behoz helyzetben volt a munkabizottság, amikor az anyagot Ib|| B állította össze, ezért, megy megfelelően tudja a Vógrehajtobi~B*8 j^B zottságot tájékoztatni a beruházási tervek teljesítéséről, :Í1~^HP HB letve az áthúzódó beruházások állásáról és az 1968-ra torvezetBB BH ^ beruház ásó írnél. A magam részéről egfőbb eredménynek azt tar- É|&|1 BB H tora, hogy részfcvefcfcefc a munkabizottság tagjai az Üzemekben É|&|§ B l lezajlott ilyen irányú beszélgetéseken. í.íindcnhonnan kaptunk B BH írásos jelentést. Sikerült a pártszervezetek és a gazdasági BB HB vezetés figyelmét ráirányítani e témára akkor, araikor az uj BB j^B rendszerben ez teljesen újszerű. |gfe§ Szerényebbek a beruházási tervek - ez azonban nem negatív, ha~BB jpi nem pozitív vonás. Az 1967-es évben az állami beruházások és pjllll ^B a helyi erőből történő beruházás csökkent, de a saját bcruházáB^H HH ami a jövőben a fő eszköz lesz jelentős mértékben növekedett. B| 7jl E^yrészéről a fejlesztési beruházás az alapvető, amire jellcm-B ző, hogy az>elmúlt évbon nem éltek a vállalatok h i te1-kór ele m~ I BH tóéi, ez a hitelkérelem most még alacsony, mert nem ismerik sL BH| B még teljes egészében a várható saját alapok létrejöttét. BB ^^B A vállalatok betervezték 1968~ra a beruházási alapok várható ^Bl B alakulását, de ezt nem kívánják teljes egészében boruliázásola?aBB B j fordítani. Például a Gyufagyár 2,9 millió forintot tervezett «HH ^^P be beruházási alap képződésére, de az 1968-as évben eddig ^^B ^^P csak 8oo ezer forintos beruházást irányozotu elő, a többit ^Bl HH ^ tartalékolja. Ez helyes. Az lenne a helytelen, ha a lehetősé- BB W gekhez képest magasabb beruházást irányoztak volna elő. HRHI ^B A távlati tervekkel kapcsolatban: ^^B [B^ Ezek valóban nincsenek teljesen még tisztázva. Azt a vállala- ^^B ^^B tok mé^ nem tudják, mérlegelni, hogy milyen alapok fognak fel-^^^J ^B halmozódni. Van egy kis óhaj-sóhaj, A mi vizsgálatunk azt is ^^B BH eredményezte, hogy a figyelmet ráirányítsuk és tervszerűbben B^B HH használják Goi a rendelkezésre álló eszközöket és tervszerűé- HBH B ben is tervezzék ezeket meg. Mi is inspiráljuk az elvtársakat HHH HH ilyen tevékenységre. A pártszervezetek foglalkoztak már ború- HB| házási témával, különösen ott, aiiol rtp yobb beruházás folyik, BHÍ HH ~ i£y pl« BUEA., Motallóchemia, HMV., Élesztőgyár, Cipész ' |BB B KTSz. - ez igen kedvező hatást váltott ki. A fékek, amelyeket jm alkalmaznak, túlzottnak látszanak, de ezeket a fékeket köny- ^^^P ^H nyóbb feloldani, mint beindítani, egyébként az a véleményem, ^^^P ^H hogy a pártszervezetek többsége megfelelően foglalkozik o kór-^HH HH dóssel, ahol szükséges, ott operatívan is résztvesznok, HPP| ^H Véleményem szerint nekünk alapvetően a 13UEA. beruházásához és ^^^B ^H a támfal problémához kell nagyobb segítséget adnunk. I
