Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1968-10-31
^ Tétbingór István: Igaz az, hogy budapesti, a kerületi szinten is az a ta-HM pasz tálát, hogy keressük a módszereket, lehetőségeket, hogy M íl0Sy&n leli-1 a pártszervezetek és a saját gazdaságszervező BH {Ml munkánkat ir&nyitani, Nehéz itt megtalálni a helyes móuszere-^B MBB két. Meg a Buuape sti PB sem találta meg az utat, tehát a HH jraBjg mi problémánk nem egyedi probléma. §§|§ IMI Vizsgáltuk, melyek azok az adatok, amelyeket a vállalatok M m<?o tudnak^adni, s amelyeiret érdemes megkérni. Hosszú ii|i vita eredményeként alakult ki, milyen adatokat kérjünk meg HM vállalatainktól. Vannak olyan kerületek, ahol csak a nyere— Iffff ■M alakulását kérik számon, mondván, ahol ez jó, ott na- M ■H gyobb baj nem lehet. Véleményem szerint nem igy van ez. H| BM Adódhat nyereség csupán az árképzésből, ami ly nem a válla- M ÉHP -iát termelő tevékenységével van összefüggésben. Ilyen ta- I BBEH pasztalat van a gyakorlatban, éppen ezért nem elé -séges csak BBS1 árnyereség alakulásának vizsgálata. ' > Véleményem a vállalatoktól kért adatok jók, amennyiben a . IIIeÍíÍ vállalatok azt produkálni tudják. Sajnos a gyáregységek és Hjl ^M amelyek iontosak kerületi szinten, nem mindig tudják mei•— HB adni ezeket az adatokat. Valóban helyes lenne ebben a vonat- EH fjggs hozásban is kategorizálni. Az adatszolgáltatás hiányossá- BB HBH gait erezve foglalkoztunk az anyagban is ezzel a problémával• BB A fő számok alapján a kerület gazdasági helyzetét jónak xell értékelni. Az árbevétel alakulása 3 %—kai maradt el a BBI tervezettől. A tervszámokat azonban nem szabad mereven venni, I' ■ M ezeket a vállalatok saját maguk számára készítették, nem kötelező jellegűek. Azok teljesítését sok minden befolyásol- BB bat ja . Azt lehet inkább itt kiemelni, hogy a tervkészítés reális volt, mert a teljesítés a tervszámok körül mozog. A nyereségtömeg alalculása az üzemekben teljesített. Az év- H l végén vizsgálni fogják, hogy az eredményeket milyen tévé^^B ^Bfl kenység alapján érték el. Ahol tisztességtelen módon érték ^^B M ®z,k®E> az^ e^" fogják vonni. Minden esetre kedvezőnek Ítél— ^^B ■B hetjuk meg, hogy a vállalatok ilyen nyereséget értek el. fBt AZ export tevékenységet sem tervezik a vállalatok. Vannak H| a bizonyos előirányzataik, s mi szorítottuk a vállalatokat Wm arra, hogy fokozzák exporttevékenységüket, különösen a tőkés ^^B exportot. A vállalatoktól megkapott adatok un. nyers ada^H tok, s ezekhez viszonyított az értékelés is. iínnek alapján ^^B ^H meg lehet állapítani, hogy a vállalatoknak helyes törekvé— j^^B |M seik vannak - még ha a M/.P export tevékenységét ki is emel^H öúb a kerület exporttevékenységéből. Általában az export— ^^B ^^B növelés inkább az élelmiszeriparnál tapasztalható. ^^B ■ Az importfelhasználással kapcsolatban a helyzet az, hogy ^B sok esetben a vállalatok maguk nem is tudják, hogy a fel^^B ^B használt anyag importból származik, nehéz kimutatni az ^B import feUiasználást, mert ez sok esetben csak közvetetten jelentkezik. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy a Pb elé egy szűkített ^H anyagot vigyünk, s inkább a szóbeli kiegészítésben térjünk H ki bővebben egyes problémákra. A rendelkezésünkre álló ^B adatok alapban az anya p t összeállítjuk, a PB munkacsoport— M tál megbeszeljük, s igy visszük a PB ele. ■ Végezetül megállapíthatjuk, hogy a pártszervezeteknek a ^H gazdaságszervező munka gyakorlatában igen sok segítséget ^^B ■ kell adnunk. A pártszervezetek elemi erővel igénylik ezt a ^_ _ ||1|| - 6 - IH
