Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1968-10-31
^B I BB Meg kell nézni, milyen módszerekkel tudnánk ezt az értékelést fl| llf« közös nevezőre hozni. Nehezíti még a problémát, hogy tulajdonira képpén nem is lenne szabad a vállal."toktól statisztikai adató- ■£ ’jj&Pjkát nekünk bekérni. így az elemzéshez szükséges anyag összegyüj- BB ffS tó se is s lé problematikus. Az összegyűlt anyagból azonban MM néhány dolgot le lehet szűrni. B HH Az ü yik az, hogy az uj gazda sí ; g irányítási szemlélet még nem mindig hat helyes irányba. Nem eléggé lehet tapasztalni a válla-1 latoknál a kockázatvállalásra való törekvést. Ugyanakkor negatív Hj B^B tapasztalat az is, ho :y a készletek alakulása nem kedvező az ^B HE üze mekb n . A be Iker. vállalatoknál ez a probléma nem jelent ke- Hj HE sík, a raktározás inkább a termelő vállalatokhoz tevődött át. B| Az is látszik, hogy a piackutatás terén is egy sor feladat van B , BB az üzemek előtt. . Italában az is tapasztalható még, ho y a EB vállalatok sok esetben inkább az extonziv fejlesztést alkal- BB MM mázzák. Van törekvés egyes vállalatoknál a vidéki telephelyek BB Wm§ bővítésére , ami nem azonos az ipar telepítéssel, inkább az EB BH üzem bővítését jelenti. Az anyagból nem derül ki, hogyan alakul a termelékenység, pedig f ÉBÍ11 az elkövetkezendő időben a vállalatok előtt olyan feladat TM áll, hogy az intenzív fejlesztést tartsák szem előtt. Rövid tá- B HE von még - szociális és e -yéb kedvezményekkel - meg tudják ol-MM dani munkac-r őprob lé máikat, azonban hosszabb távon csak a terme-BB lélcenység növelésével, az intenzív fejlesztéssel. H| l|g A gazdaságszervező tevékenység jövőbeni elemzésével, értekeié- Hl BH sével kapcsolatban mint módszert javaslom, ho y a telephelyek, gyáregységek filső gazdasági irányitó szerváitól kérjük be az adatokat, itt minden adat rendelkezésükre áll. Annek birtokában ^H leülni a helyi vezetőkkel, s megbeszélni a tapasztalatokat, ^H feladatokat. Véleményem szerint a korábban alkalmazott hely^H szini beszélgetések nagyon beváltak, s a jövőben is helyes MM ^H lenne alkalmazni. Hl ^Hj Köbér Ferenc: Német elvtársnő kérdése az volt, hogy a jelentésen túlmenően ^B mit tudunk még mondani a vállalatod partszervezeteinek gazda^B ságszervező munkájáról? Meggyőződésem, hogy pártbizottsági BB szinten is ugyanazt a cipőt tapossuk mintha vállalatok, keres^H ^ síik a módszereket a kerületben folyó gazdaságszervező munka BH H elemzése, koordinálása tekintetében. j^B BB Barczi elvtárs hozzászólása nagyon gondolatébresztő. Valóban ^B EH meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel kellően számon tudjuk kérni, hogy a párt gazdaságpolitikai célkitűzései ^B hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. Hogy ez a probléma most fel^B BB merül, az a dolgok természetéből fakad, s nem valamiféle lamara-^B ^B dást jelent. Korábban e tekintetben nagyon egyszerű feladatunk ^B ^B volt. Bekértük az adatokat, s ha az üzemek azokat teljesitették,^B BB akkor jól dolgoztak. Ma már ilyen módszerekkel nem dolgozhaj^fl ^B tünk. S ha ma a VB az anyagtól elszakadva e témában eszm.cserét HB ^B folytat, véleményem szerint az nem haszontalan dolog. jHfl ^B Amiben állást kellene foglalnunk: el kellene dönteni, hogy a ^B BB kerületünkben lévő háromféle termelőegységhez - önálló ^B ^B vállalatok, gyáregységek, KTSZ-ek - milyen módszereidből köze- ^B ^B ledjünk. A másik dolog: ki kellene mondani, hogy melyikkel szera-^B ^H ben nagyobb a felelősségünk. S azt is ki lehetne mondani, hogy ^B ^H nekünk a kerületi központú, önálló vállalatok felé van a lég- ^B ^H nagyobb felelősségünk. Ha ezek a vállalatok hibát követnek el, ^B ^H akkor az elsőrendű felelősök ebben mi vagyunk. ^B ■ A telephelyek tevékenységével kapcsolatban az elsőrendű fele- ^H ^B lős a vállalat központja, és a területileg illetékes pártbi^B ^B zottság. ■
