Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1968-02-22
I ^1 ..;Vv>: Tettinger István: Az üzemekben folyó párt- szakszervezeti és KISZ okta-HBH tást egységes egésznek kell tekinteni, s az értékelést év vé- Hg;!'. - gén ezt figyelembe véve kell megtenni. Magam részéről problé-B'gj’l - '~t*y mát látok az oktatás összefogása, koordinálása tekintetében. H^.1? !-^|y Sok helyen az oktatás értékelésénél cáak a pártoktatást veszikHtf&g5 |H| figyelembe. A jövőben az értékelésnél minden esetben figyelem-HHJ H| be kell venni a szakszervezeti és KISZ- oktatást, ha nem is BÚ olyan súllyal, mint a pártoktatást. |||H Néhány üzemnél évek óta követig azt a helyes gyakorlatot, hogyHJlB 'ípv az oktatás megszervezésénél a szakszervezetnek is nagy szerepe Hgj’ö/? '’5/H ■ van. Néhány üzemnél viszont tapasztalható, hogy pl. jól megy ■•yÍK? |H a szakszervezeti oktatás, s ugyanakkor a pártoktatás nem megfelelő, vagy forditva. Ha a pártvezetőségek a politikai okta- HM HH tást komplex módon értékelnék, s foglalkoznának vele, akkor HH ^Bb ilyen ^problémák nem fordulhatnának elő. Ezért is fontos, hogy ^^Hl H a {jövőben ilyen egységesen foglalkozzunk a politikai oktatás HH PHB problémájával* Helyes lenne a propagandistákkal való elbeszélgetést is kö- JfÉB zösen tartani, igy a vállalattal kapcsolatos konkrét problé- Rfj&l ^H mák is jobban f elszinre kerülnének. ^H| URH H A beterjesztett anyagot nézve, az tükröződik, hogy túlságosan H ’$/»> a szakszervezetek oldaláról értékelték ezt a kérdést, s kissé H:*£.* el vannak szakadva az üzemek pártszervezeteitől. Az anyag is H||B -V. felveti, hogy szükséges lenne a pártszervezetek konkrétabb •• '*V1 H| részvétele az irányításban. HHH H Székely Józsefné: Az anyag egészben véve, nagyon sok munkát takar. HH HH Nem könnyű ez a terület, hiszen ezen az oktatási formán jó- 89H H| részt pártonkivülieket, nőket, többmüszakosokat oktatnak. ^^H ^^B Ez a körülmény az oktatás kapcsán igen sok problémát vet fel, éppen ezért az eredmények, amelyeket itt elértünk, igen értékesek. Tettinger elvtárs felvetette a propagandisták helyi eligazitá- HH sának problémáját. A szakszervezeti oktatás propagandistái a HH E^H salját vonalukon kapják az eligazítást, s különösen ahol szét-HH szórt üzemi munkahelyek vannak, nagyon nehéz összefog?.! a HH megfelelő informálás érdekében. Azt sem tartanám helyesnek, mm hogy a szakszervezeti oktatás propagandistái kétoldalú eligazi-HMg EH tást kapnának, egyszer a szakszervezet, másszor a pártszerve-9H H zet részéről. Informálásukra a külön összehívásukra számtalan ^^H |H lehetőség van. így pl. nagyrészük párttag, résztvesznek igy a ^^H [Hl pár t rendezvényein^ stb. A járható ut az lenne a megfelelő in|H formálásuk érdekében, hogy aktivan vegyenek részt az üzem- ^^H UH részük gazdasági és pártéletében. ^^H |H A többmüszakos oktatási formák problémájáról már korábban is ^^H IH szó volt, s most a napirend kapcsán is felmerült. Ez nem ^^H H könnyű dolog, de mindenképpen meg kell oldani. Nem helyes az a ^^H Mimmegoldás, ha az egyes hall gatók műszakonként más- más szeminá- HHg ^H riumvezetőhöz járnak. ^H Helyes lenne, ha a feladatok között rögzítenénk, hogy a koetke-^^H 9HH ző oktatási évre vonatkozó szervezeti javaslatokat is kell MHb ^H dolgozni. ^^H Tettinger István: Nem arra gondoltam, hogy a szakszervezeti propa gandis-H ^H tákat a pártszervezet leül ön hivja össze, hanem arra, hogy ami-^^H ’ • kor a párt-propagandistákat összehívják, hogy különböző kérdé-H'” llllll sekről tájékoztatót adjanak számukra, vagy amikor az oktatás H||||| ^H kérdését értékeli a vezetőség, ezekre a napirendekre hivják ^^H ^H meg a szakszervezeti oktatás propagandistáit is. Egyébként a ^^H HH pártoktatás propagandistáit sem az üzemben, hanem a kerületben BH H készitik fel. _________________________k___________________________■
