Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1967-01-12
- 2 - H IBI Szegedi Andor: Nem kelt-e az visszatetszést, hogy elsősorban párttagokat BB igyekeznek a külföldi tanulmányutakra kiküldeni? ^B IBI Dr. Péter János: A nyugati kapcsolatok minden esetben hivatalos szerveken Mii BB keresztül bonyolódnaic-e, vagy meg vannak-e a személyes kap- ■111 |B csolatok is? ^zek milyen méretűek? . .. ^B IjB Teljes önállóság és függetlenség keretei kozott bonyolodik-e^^^M mmm a káderraunka az elveknek megfelelően, vagy felsőbb beavatkozóBnl IBj sál: Az intézet perspektívája fejlesztés tekintetében milyen, ■gig |B Dr.Várterész Vilmos a következőkben adja meg a választ: BB i|B Technikus- aszsisztensek között 8 párttag van. Nem_ tértünk ki n erre az anyagban, mert elsősorban a kutatók közötti kádermun- ■|||| BB kával kellett foglalkoznunk. BB A társadalmi munka hátrányt jelent—e a kutató munkában? — a ■ / H kérdés erre a témára vonatkozott. Ez a tény vitathatatlan. A ■ kutatás a munkaidővel nem fejeződik be, az irodalom nyomon B-^! követése sokat vesz el a szabadidőből. Aki a társadalmi munká-BB| IBI tói visszahúzódik, ebből a szempontból előnyösebb helyzetben van. Ez az oka annak, hogy sokan távol tartják magukat a tár- ■gg| Éjjl) sadalmi munkától. Éppen ezért komoly gondot okoz számunkra, ■ KB B hogy a párttagok, pártmunkások szakmai továbbfejlődését elő-KB w segitsük. Ezért a hosszabb külföldi tanulmányút aknái elsosor- ^B tyi| bán a párttagokat vesszük számításba. A pártonkivüliek között B|| ez miatt előfordulhat visszatetszés, de ennek eddig hangot IB nm adtak. Keressük a lehetőségét annak is, hogy más formában IB is segitsük a párttagok szakmai fejlődését, pl. jobb munka- ^B feltételek biztosításával, a kutató munka során. ■ B Azok, akik hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a felszin B| mögött megismerik az igazi nyugati életformát. Erre sok példát^B ^B tudnánk felsorolni. Ez a rövidebb utaknál nem tapasztalható . ^B H Az individualizmus, szubjektivizmus elleni harc problémáját ve-^B tette fel üszvald elvtárs. Harcolunk azért, hogy kutatóinkkal ■ j megértessük: az egyéni kutatás ma nem vezethet eredményre, BB ^B komoly eredményeket csak kollektív kutatással lehet elérni. wm így egyéni eredményeik is jobbak lesznek. Az a kutató, aki H| ^ nem igy dolgozik, nem tud előre haladni. Harcolni kell a ^B W szubjektivizmus ellen is, mert ez a kutatás eredményességét ^B » nagyon befolyásolhatja s téves eredményekre is verethet. Ez a ^B KB B veszély nálunk kevésbé fenyeget, ezért elsősorban nem ez ^B BB w ellen kell harcolnunk a kutató munkát illetően. A szubjekti- BB KB vizmus ellen inkább más területen - kádermunkában, káderek B| KB megítélése tekintetében - stb. kell harcolni. ^B EH Régebben, évekkel ezelőtt fordult elő olyan eset, hogy a fel- ^B K^B sőbb szerv helyzett hozzánk embereket. Ez inkább adminisztra-^B ^B tiv munkák;öröknél fordult elő. Ez számunkra sok esetben nem ^^^K RB volt előnyös. Az ilyen beavatkozás ellen úgy védekeztünk, hog^^B B| a felsőbb szervet arra kértük - miután mi az illetőt nem tud- ^B ^B juk alkalmaani mert nincs szükségünk rá - adja Írásban, igy ^B tf§K| fel tudjuk venni hozzánk. Ilyen körülmények között a javaslat-BR ■B tói elálltak. |B A nyugati kapcsolatok jellege többségében hivatalos. Létre— ^^E jönnek azonban magán utón is kapcsolatok. E téren vannak nehé2^B BB ségek, különösen a fiataloknál, akik ilyen kapcsolatok révén BH HB igyekeznek külföldre menni, ösztöndijat szerezni. Bj H Péter elvtárs kérdésére: Elvben az intézet önálló a kádermun- ^B ^B kában. A gyakorlatban, különösen az első években előfordultak ^B ^B beavatkozások. ^B Az intézet fejlesztésével kapcsolatban: 1963* végére érte el s^B BB Intézet az eredetileg tervezett kereteit. Elkövetkezendő ^B I
