Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1964-01-16
mm * n |M A négy politikai körzet terül tén a kerületi Nő taxiács négy lakó te■B rülcti csoportban tevéteenykűdi.c. Munkáját a területen ugyancsak a HB H körzeti párt-szervezet koordinálja* bár a III--as körzet véleménye Hj szerint területén a Nő tanácshoz való viszony még tisztázatlan, A Hl II-os körzet területén a csoport igon szép eredményeket ért el, Hj HH ma azonban hatása igon szűk körre csökkent le fiflj Egyro nagyobb szerepet kap a lakj terülő ti botngpolitikai munkában Hj a Vöröskereszt is. Az egészségügyi propaganda, a lakosság egészjflH HHBi ségügyi kiképzése, a családgondozás, a tisztasági mozgalom szer- 9| jHp vés része a területi politikai munkának.. A Vöröskereszt kapcsolaijlllf ta a politikai körzőtökké.! a II* körzet kivételével jó, bár még a HB tökéletes munkakapcsolat sok kérdését kell tisztázni.. k II, kör- 9H zetnél adódó problémák is elsősorban a feladatok tisztázatlanságafm/'j IH ból adódnak, |HB| A lakóterületi politikai munkában a KISZ a területen működő három BH alapszervezet tol vesz részt. Ezeknek a szervozoteknek az élet ke- HH a pességét igon erősen befolyásolja, hogy igen kis létszámúak,. Tag- 19 9 ságuk egy része olyan fia bal okból áll, akik más üzemi, hivatali flH UH KISZ szervezet tagjai is, A kerületi XISZ Bizottságnak az a töj^fl rekvése, hogy e három alapszorv területén klubélet alakuljon ki, |H gyalcojrlatilag nőm sikerült, ^H Kfl in., ■ HH A lakóterületen folyó mozgalmi munka szervezeti formája még^igon H^ 99 sok kívánnivalót hagy maga után, Elsősorban az alsó és felsőszin|H 99 tü koordinálás megjavítása kivan sürgős beavatkozást. Lényegileg HH ^H mégis e szervezeti forma teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a ^H 99 lakosság körében egyre szélesebb körben találjon megértésre és tá- Hfl mogatásra pártunk politikája, hogy a■ tömegpolitikai munka formája HH ^9 és tartalma állandóan tökéletesedjen, ^H HH ^ A pártszervezetei-; elsősorban saját tagságukkal foglalkoznak ós flH 99 ^P ezzel biztosítják, hogy a tömegszorvezebelinek a területen megfő- HH HH lelő káderbázisa legyen, -A tagsággal való foglalkozásban logjolen- H HB 9 tősobb forma a taggyűlés, Kvmoly eredményt értünk el a taggyűlések JMJ s> rendszeres megtartáséban és a látogatottságban, A taggyűlések ' tartalma'is igen sokat fejlődött, A taggyűlési beszámolókban egyíp-q HH re nagyobb helyet kapnak a várospolitikai problémái:. ■ z megfelel _ HH ^H a tagság érdeklődésének is. Hiányolja még ma a tagság az időszerű ^H KH politikai eseményekről adott gyors tájékoztatást, j^H H A taggyűlések előkészítése az üzomi pártszervezetekhez hasonlóan ^H ^H a pártcsoport-bizalni értekezleteken történik,. Ezek színvonala ma ^H ^H még nem kielégítő, mert elsősorban a mozgósítási feladatok ismer^H H totésére korlátozódik, A körzetek igyekeznek a regisztrált párt^H ^H tagok bizalmijaival is találkozni, oz azonban a rószvótlenseg ^H ^H miatt gyakran nem c.lég eredményes. ^H H A pártszervezetek a tagság ideológiai- eszmei nevelését a szerve^H ^H zett oktatáson belül nem tudják bizuositani.. Minden körzetben az ^H H időszerű kérdések szemináriumát szervezték fflvg, amelyek szinvo^H nala a tagság igényeihez alkalmazkodva igen alacsony, Ezen az ok^H H tatási formán is csak a tagság kis százaléka vesz részt, tehát ^H ^H hatásában som lehet kielégítőnek mondani, ^H I I Hflfl^WL ’ , * . ■ Mif.yHi
