Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1961-01-05
158 US H V ~r 9 §f* *■* 5 |9 a Tűzoltók •-gyik szemináriumán a gyarmati rendszerrel foglalkozva S^B H többen a sémiét ességet összekeverték : für.tetlens éggel. Ugyanitt az IJg 19 is felvetődött, hogy a jelenlegi nemzetközi nelyzetoen a szocislizmust épitő országok nem lehetnek semlegesek. Több hallgató a vol mm |gB gyarmati afrikai országok ingadb zásának okát egyes kerdesekoen nem mm *; látják világosan. ^yj-j ly-B ^ xi. körzetben az idős elvtársak türelmetlenséget mutatnak a nemzet.pl/; ■ közi helyzettel kapcsolatban. Azt kérdezik, a Szovjetunió miért nem H H vonul ki az EUSZ-ből, miért nem avatkozik bele a kongói eseményekbe. 9 §j|B A Sur árbiológiai intézet szemináriumán rz BUSZ jelenlegi üléseivel BHI kapcsolatban a kérdést úgy vetették fel, vajon nem lenne- e 300b HB B erélyesebb és határozottabb fellépést tanúsítani az imperialistákkal 9 M szemben. Ugyanitt az a megállapítás is elhangzott, hogy a minőén H 19 áron való bokaharc egyenlő a pacifizmussal. Az Állami pincegazdaságnál a szocialista tábor egységével kapcsolat- BBj tfl bán vetődött fel, hogy Kinn miért _hem tagja n KGST-nek, vajon nem I^B kíván- e külön politikát folytatni. ^H AZ EidSS-et illetően a legtöbb szemináriumon az a "megállapít ás került BH előtérbe, hogy egy teljesen felesleges szervezet, HB BBI a aumigvéri szemináriumon v lt olyan hallgató, aki a szocialista t a- BBI bor egységét még kevésnek tartja. "Hiábavaló harc folyik az JLZ^H IBII ben, ha a'kapitálisták az országok többségét maguk oldalara tudjak mm HB állítani", mondja a felszólaló. Ugyanitt helyesen foglaltak össre, Hl ho • y a szocialista or sz ágok'H: iker eket mind a szocialista építésben, mm ggg mind a béke védelmében főként annak köszönhetik,"hogy a legnehezebb ggg ^Hj körülmények között is megőriztek soraik egységét. j^H M m a rendőrségi szemináriumon vitás kérdésként merült fel és meg nyug- HB ■9H ^ tatóan nem is nyert tisztázást a kubai forradalom^jellege, mivel 9H IBI a olyan feladatokat ie hajtottak végre , /államosítás, foleosztas/, IMI IH W amelyek túlnőnek a polgári forradalom célkitűzésein. ^H HB Meglepő és örvendetes, hogy le több szemináriumi jelentős erről szá-\ HB Mm moí be, hogy a hallgatók a termelés és a termelőerők,, a termelő vi- » H| szohyok problémáit megértették. Ez a tény nagy eredménynek könyvelhe tő el, mert azt jelenti, hogyha hallgatók világosan látják a tarsadalom fejlődésének mozgató erőit. 9 A bányagyutacs gyáriak Q termelőerők és termelési viszonyok kötelező ^H összhang-törvényét olyan formában vetettük fel, hogy a fejlet __ “** H pitalista országokban, hol a termelőerők színvonala magas fokon all, ^Hj miért nem változtak m g a termelési viszonyok, a termelési mód. ^B a fentiekkel ellentétben a gumi,- pari marxizmus- len inizmus szeminá^H riurnának és s filozófia III. évfolyam vezetőjének az a tapasztala.: •/ 9 hogy a hallgatók egy része kellő alapossággal nem érti a termelés ^H 9 részletproblémáit, amit igazolni látszik a hallgatok passzivitása, H A Bánya gyutacs gyár Marxizmus- len in izmus tanfolyamán a tulajdonviszony H| ■ fogalmának vitatásakor a propagandistának kellett tisztázni a magan 9 és személyi tulajdon közötti különbséget, 9
