Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1959-12-10
II '< J: f iR HgHÉ fi ^HBB I ~ 5 " ■ PH Kerületünkben 116 munkr.br igád küzd r, szocialista munkabrigád cin BB 9M elnyeréséért. Innak ellenére, hegy c, isk zr.aloir. szervezése ylég Bfl I nehezen indult m,.g, a feltételeket későn dolgozták ki és hozták a B d olg.o zék tudomására , ma már minden üzem kidolgozta a brigád cim Bfl EB elnyerésének feltételeit és ~ cici gőz dk ismerik is ezeket7 á feltó- IBBI Bfl telekben általában a termelési tervfelcdstck, a minősét;, n takaróflfl Bfl kos anyagfelhasználás, a balesetmentes munka, illetve v édőfelazc-BB relésck használata, az újítási m:zg.almokban való részvétel, a munka(Hfl fegyelem betartása, más brigádok segítése, szakmai és politikai cinfjÉB képzés szerepel, éhhez, hogy a szocialista brigádverseny mez alom 11§1 BH betöltse hivatását, c. Jövőben mén számos tennivaló ven, l yrészt HH na;;y súlyt kell helyezni és mer kell szervezni a feltételek teljeflfl ffjPp sitésénok értékelését ás nyilv ánositás át, arai sajnos jelenleg mér Mm egyik üzemünkben sem történt m g, 3z a körülmény a versenymogra- BB BBi lomban résztvevő dől rozék között bizonytalanságot idézett ele. m J *1 pártszervezeteknek ele elsősorban a szakszerv z eteknek a feladata . ■' flfl ^ ennek a bizr nytelansárnak az eloszlatása. ^B flfl Másrészt nincs mindenhol biztosítva még a s aknai t-vábbképzés fel^B |B tétele, mint pici. a Kun',ária Műanyag és Gumi-yárban a szakmai okflH ■B tatás mér. raa sem indult be, ^B BBTovábbá, hery a műszaki vezetők álljanak a mezre lom élére, rósz- BB BH ben az elavult technoié, iák megdöntésének kidolgozásával, illető- BB HB leg c szocialista brigádmc-zgalem akadályainak elhárításával. BH A szocialista brigádok tagjai politikai továbbképzésüket Ing?-;! H| nagyobb részben nz előad ásó s prrparanda keretén belül vérzik. ^H HH á pártszervezeteknek ál 1-n déan figyelemmel kell kisérni, hegy ceyflfl részt a tanfolyamon való résztvétel lehetősére biztosítva le;yen', BH másrészt állandó személyes fór lalkazással figyelemmel kell kisérni ^B ^H ez oktatásban való részvételt. Jobban idénybe kell venni a Párt^H BH bizottság tarjainak segítségét akik vállalták, hory személyes közre- ^B BBfl a működés ükkel ogy-cgy szcci elista munkabrigád politikai nevelését Mi elősegítik. ^B BH L munkaversennyel kapcsolatban az cfelac'iat, hegy a kongresszusi mun- BH kaverseny lendületét átvicyük az 196c-évre, éves vállalásokat md -iő kell kidolgoztatnunk, melyben rögzítenünk kell hazánk felszabadulá-M sának ljj. évferduléjár a elérendő célokat. BjH *i termelési agitáció vezérfonala 1959-ben a szocializmus épitésc ^B H ütemének meggye aitásár a irányult. I fő feladat 196o-as évben a ^B tc^elékenysép emelése, é termelési a gTtl cTÓ' t a r t alma zz a ; ’ "te r£fl HH melj többet, jobban, 'olcsóbban,- jelszót. L párt és tömegsEerve^B HB zeteknok bátrabban és fokozottabban kell építeni a dolgozók helyes ^B kezdeményezéseire, javaslataira. ^B ^H ikZ üzemi demokrácia megvalósítását nary mért kben tükrözi, hogy a ^B dolgozók a részükre megtartott termelési tanácskozásokon milyen ^B BH mértékben vesznek részt, ott az üzem életév 01 képese latos dszrevéte- Bfl BH leiket, bírálatokat, javaslataikat milyen mértékben mondj ák el. ^B 1)&Z0! ^megvizsgált üzemekben tapasztaltuk, hogy a szakszervezet, illc- BE ^H tői cg 0 gazdasági vezetés a termelési tanácskozásokat rendszere|H ÉHi ecn megtartja, s azokon a műnké he lyckcn ahol a dolgozók mc ■jelenését egyéb körülmény, pld, v '-na X indul ás, nem nehezíti meg, a delgo- HH «<5k 80- 85- fi-a meg is jelenik, ^B ^H ' ■
