Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1959-06-11
Magyar Szocialista Munkáspárt 'V"X itj j XXII ► kerületi Szervezete, / ' " * ||||| Jelentés , |||l llgÉ «*■ XXII, kerületi KTSZ—ek gazdasági és politikai helyzetéről, 3B 1957, decemberében jelent meg az MSZMP. Politikai Bizottságának |l| HHHK határozata "A magánkisipar és szövetkezetek feladatairól"* HK| k határozat foglalkozik a KTSZ—ek szakmai és szociális összetételé§||§g§ vei kapcsolatos kérdésekkel; a KTSZ-e:k termelő tevékenységének jelle*. BflEl gével, valamint a szövetkezeti bérezés kérdésével, Bfl A határozat kimondja, a KISZ-ek Összetételével kapcsolatban oda - B| kell hatni,, hogy minél több kisiparos lépjen be a szövetkezetekbe, bB ÉBR A KTSZ-ek alkalmazzanak több nőt, csökkent munkaképességű dolgozót, |H * v£í£í’ valamint szakképzettség nélküli fiatalt. A határozat azt is kimond-IJIQI jöf hogy arányba kell hozni a KTSZ-ek dolgozóinak keresetét az ''m/m állami iparban foglalkoztatottak keresetével, j|j||l irJIÍlÍ ^ K^sz-ek termelői tevékenységére vonatkózóan a határozat kimondja, H hogy a szövetkezetek ne foglalkozzanak nagy szériák gyártásával,, törekedjenek elsősorban a helyi lakósság igényeinek ki el égi te sé re’, H gyártsanak a nagy Állami vállalatok által gazdaságosan nem termel^B hető kis szériáju cikkeket, Éji A Párt-végrehajtóbizottság tájékozottságához szükséges, hogy képet |É||j| M i nyerjen a kerületi Ktsz-ek munkájáról a határozat mégjelente utján, mim HH A kerületi Pártbizottság tájékozódására ezen a téren annál is inkább BB BH9 szükség von, mert a Ktsz-ek vezetősége és különösen a párt szervezre- B| BB tóik igénylik a Pártbizottság behatóbb foglalkozását az ö ügyeikkel HM BH és segítségét problémáik megoldásában, |B| h m Bfl| A Ktsz.-ek szerepe kerületünkben jelentős, nemcsak termelésük j'ellege, HJ BBI miatt, hanem azért is-, mert a kerületünkben lévő 8 Ktsz, 7o8 dolgo- BJ zót foglalkoztat, ami felér egy középüzem létszámával. Tehát a tfgí$ I^B XXII kerületi Ktsz-ek termelő és szolgáltató tevékenysége helyzet® •* SN HMM éffi perspektívája nemcsak a. kerül éti ipar tevékenysége szempontj'á- HB 111111 bél, hanem a Ktsz.-ekbe n dolgozók szempontjából sem elhanyagolható Slll |^B témakör, |H KM Ehhez járul még az, hogy kerületünk, lakossága mint fogyasztó és H ^^B munkáltató közvetlenül érdekelt a Ktsz-ek jelenlegi munkájában és HB jövőbeni fejlődésében egyaránt<, A lakósság számára sem közömbös, BM hogy a. kerületi Ktsz-ek milyen irányban fejlődnek, l- A XXII, kerületi Ktsz-ek zöme 1951.-ben alakult. Kivéve az Első-H Járműgyártó és Vasszerkezeti Ktsz, amely 1949,-ton, A XXII, kér. - B| IMII Lakáskarbantartó Ktsz, amely 1952,-ben és a Ntétényi Cipész Ktsz. MB ^B| amely 1957-ben jött létre, ^^| A Ktsz-ek jelenlegi létszámának csak alig val mivel több, mint 1/4-e . volt kisiparos. 1957 óta a határozat megjelenése óta történt előre- Wmm B lépés ezen a téren, A kerületben dolgozó kisiparosok száma 1958-ban MB B 55 fővel csökkente Ez az összes kerületi kisiparosoknak a 16 jLe. MB |BH /1957.-hez viszonyítva/ Ugyanakkor a Ktsz-ekben dolgozó kisiparosok száma azonos Időszakban 46 fővel nőtt,, ^ ......................
