Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1957-09-04
< l i.„ UH H ■ HB J.: Ji'iie HH pfp Ír; sd, ’:cc.y hc^ys'i öcsnek ki a pártme Jjizötáeok. ^ ■ Az országos pártértekezleten is elhangzott, hogy nem B|l leköt 2 Pártban aki. ős passzív uár11ag. hat könnyen H ■ elmondjak, azonban ennek eleget kell tenni. Ez nem egy Igl egyszerű felcdat. Nem alakult ki ...éw lón e ilcg. a Hl pántban sem az, hogy mi is s pár tmégbizc . » -t«, is ki.— flj^^J I jött as, és magam is azon -vagyok, hogy mind az _állanád, I Bfl r.ii;:d az ideiglenes munka, ami a pánt kom á. y katérj^^H ■ zalainak végrehajt ár, át a saját területen ezíy ellbtre- I ■ viszi és határozottén képviseli a párt politikáját és HjH ennek hely sas „kiéről meggyőzi a dolgozókat, akármilyen jjj^H Mm formában, c inálja est, világos, ' " r> nunkát végez. ^^Jj Hl 3 í ; . - gye n s o kf é t ü 1 eket. A t a rJ a 1 o m a elv a van, _ a p ár t és ■glg I a kormány határozatai, és ez módszerbeli kérdés, hogy I ezt milyen formában segítik elő. Illllp I Beszeltünk arról, hogy ez ellenőrzés^ elmarad,. Pedig JH ha ezt nem tesszük, akkor a párttagok sora végzik lelke- JJJ y'l cg, a r. unkájukat, nem érzik ezt, hegy milyen hasznos o^áj ■ A ■ vélik népszerűvé és a p árt önki v.üiiek előtt lesz megbe-Wm csalt ez a kom., unista, aki ezt vagy azt a pártiunkét H mm végzi. mm I A pártmegbizatásóknál nem uj dolgokról van szó. Az MDP-.H 1 I ben a legutóbbi időben ezek a kérdések előtérbe kerül- I B tok. A vita is ezt tükrözi, hogy sokféle elgondolás van I mm a pártrnunka kérdését illetően, Azc .bán az _is kijött,* HH jjjgl hogy nem lehet sablonos ez a pártmegbizatás. Pld. c HÉd szocializmus építősének problémája különböző helyeken ^^J B e,;yk zen másképpen merül fel és erre nem egyformán resg- JBB ^,■1 álnak a komniu:ÍL ták. Látni kell azt is, hogy a pári.meg- |bk'y ^Bl bízat ások nem mindig nap;/ ne gbizat ásókra irányulnak, mm hanem az egyszerű, mindennapi élettel összefüggésben HB ^H vege ehetők el. lehet azt megcsinálni, hogy valaki mm pld. propagandista a kerületben, ágit. propmunkát Wmj Bg végez és a saját területén minden pártmunkától mentes, ■BB cs az alapszervezeténéi egyes dolgokra nem figyel fel, flH M ’váa, hegy neki van pártmogbizat sa és csal ctzal ^H HB törődik. 7i 1 é os, co y mindez párttag el., ős őrben a_ |fg se iát pártnzorvez;•tabon végezzen pártmunkát. Vagy itt íjfgB| I van a gazdasági vezetők kérdése. A napi munkától nem B lehet kV é tvá lus utáni a pártmunkát, erre egy vezetőnek, I jfl&H .. ld. e(_y i; „y;ga lónak e.;.y csomó alkalma van arra, hogy gH | munkája sorén pártmegbi zatást végezzen. Tehát nagyon I Hl sokoldalú és színe.; leírt a p ár trnunka. Ennek különböző KJ J formái vannak. Csak azt nem szabad eltűrni, hogy- aktív ^H B és passzív párttagol, legyenek. hogy passzív tagok ^H J vannak a pártszervezetekben, az nem mindig a párttagokoí^K M múlik, harc nagyon sokszor a pártszervezet munkáján. I J Mit tükrös a jelentés és a vita: Ízt, hogy az ujjászü- I B letett pártban is vonnak aktív és passzív párttagok re. ^H ^H Ha megnézzük a három üzemen keresztül ezt a képet, ^K B akkor azt látjuk, hogy kb. 5o $-nak van konkrét part- I ||H munkája. Persze azt is meg lehet itt mondani, hogy H| nagyon sok esetben ezek a pártmunkák formálisak. ^H bem véletlen az, hogy a konsszolidációhoz képest a ^H BBB politikai tömegmunka le van maradva. Ez a mi területűn- BBI J kon is megmut átkozik. V.yyis a p ér trnunka nagyon sokszor I J nem kapcsolódik az élethez. Ha a pártmunka ilyen, akkor I ^^J nem sokat ér, mert legünket iszi előbbre. ^H M ü _______________________________J
