Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1957-11-14
n 191 ■ IH Ai' ■ KH - ? - ~ ■ mm -yA!'£,_ezT;e: rár t szenezeteink a gazdasági munka területén' ma már Hj |HE lényegesen több segítséget adnak az üzemrbk, mint ke rácban. kz H BgH említett hí ányosságok megszüntetése n PTC. társadalmi munkatársai- H nak segitségével a IV. n. évben pártszervezeteink munkájának H| eredményeit ca színvonalát tovább fon ja nevelni. * ^B IH Mep.cloásra váré felads"teánk között szerepel a IV. n. évi tervtelje|l citesnek minden erővel való támogatás.a* GH ■ SS Á korábbi egészséges exportczállitáci tervet a bázishoz viszonyítva H ccak n:j-6 /^-ba.nrr teljesítették üzemeink. Ez" is csupán a Nyomda- 8j§ mm festikgyár Pio9 >oc ér. a Sertéshizlalda 119.n Ú-oc kimagasló B export terv te Íj esi tízének a következménye . L többi exportáló válla- Hj mm 1 !--2l.'en alatta van r. tavalyi bázisszintnek. Ez a probléma orczá- SH bBH vk-s r;ond egyben. k III. n. évi külkereskedelmi mérlegünk deficites. HH I özepremierben még mindig 21 r-al több voliT a behozatal és 35 jö-al BH B| nevesebb a kivitel mint a bázis időszakban. Több kerületi vállalat H || ahol az elmúlt időszakban komolya’)’; exportrolinkat végeztek, most GH G csak csöveken tve, vagy egyáltalán / pl. Gyufagyár/ nem exportálnak. IBII GH ^ nzzel szemben nz importanyagok felhasználása növekszik. El kell H II w °-rnünk,^ h-gy a IV, n. óv végére megközelítsük vagy elérjük a'tavalyi GB BB sxp. rt bázis-szi:'.tet, c ugyanakkor hozzá kell látnunk ahhoz, hogy’ H BB megfelelő műszaki és technológiai intézkedésekkel az inpor tekerek H felhasználását csökkentsük. Bj H» Beszélnünk kell a. vállalati nyerosé grlakulágról is. Felvetődik az c H Nvfl sereiét: ni az oka annak, hogy a vállalati nyerésé gálákulás miocén -hí BB íaae mutatás zen. alakulásnál lényegesen jobb. Hogyan lehetséges, hogy H IBM ccakner.- minden vállalat nyereségtervét túlteljesítette, e ugyan- JB |H akkorra kai; ccgala’iulásnál, bár alakulásnál nem tudott ilyen jó ^^| ercSiuenyL felmutatni. Egyrészben magyarázatul szolgál a, laza, terve^B IH zes. Ez j:, :m nb an mindent még nen magyaráz meg. Legtöbb vállalat ne- H éu'.sai.l illeni támogatást vett igénybe, mint amennyire a bár eme lécek H c? rete azit ásosekke r.ée , a. kapacitás kihasználatlanság miatt szüksége Mj lett volna . kezdeti energia ód anyagellátási nehézségekéül a várt- B| m$ú na- Lai ■ -1 b t u 1 j u t e 11 unk, Így az igénybevett állami támogatás GG lilB JfcfiSy /os/'"': indokolatlanná vált. Egy v ál la lat "sem volt, aki o támc;:cgv egy részére! lemondott volna. Íz állami ár. párthatá- Hl '*> leszögezi, hogy a d Igaz óknak jegük van a nyereség- GG BB ^ro-s zen redősre, de csak olyan irányban, amelyet az üzem kollektívája^| U /rk 3° marnak ája. teremtett mag. De c. nyerof.ógviscza.tóritésne k te a ^B BB r lap ja az inda kóla t latiul igénybevett ál leni támogatás, vagy a ^B kujojnb :-z^ j éjin ügyi ügye 3 ke élésekből keletkezett többletnyereség. Íz KB onlo Itségí terv túlteljesítene ás a nyeres ágrő^zesodős bizt c^B KB n utasa oroekében egyes üzemeknél'háttérbe került a javítási munka ^B MM ,e:Lv^.ö^áse^ Ezek " jelenségek teszik aztán azt, h-gy egyes vállalatok ^| KB mázott lényeges eltérések vannak a nyereségrészesedést illetően, ^B ^H ^z üzemek^vezetőinek, az ott dolgozó kommunistáknak határozat tan kell is llép ni nk minden olyan jelenséggoi szemben, mely a. nyereség^B ^B alakulás területén az export terv éknél, az anyaggazdálkodásnál nem- KB kívánatos nelyzetet teremt, sérti az állami ór sz cia lista fegyelmet, KB kílrosan befolyásolja Ct* költségalakulást, k vállalat vezetőinek ^B GB - .puftszcrvozettel k-r Itve mindenkivel meg ke 1.1 értetnie a váll 1-t ISI tényleges helyzetét és célját. ^B * t^^H HB" /
