Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.27.a/3)
1984-01-26
B - 5 - ^H ■ tömegekkel, de nem tud tömegmozgalommá vélni. A magyar türténe^H lemben nagy hagyománya van a különböző művészeti ágak részéről Hl a politika bírálatának. Ezek olyan jelenségek, amelyek léteznek ^H Hl én figyelni kell rájuk. A magyar társadalomban a fő folyamatokat |H a párt, a kormány irányítja. Időben próbál megválaszolni azokra jSjg a valós problémákra, amelyek jelen vannak a társadalomban. Ilyenek «8 JH pl. a választási törvény megreformálása - még az ellenzéki emberek BR gStal is pozitívnak értékelik, - a szakszervezeti mozgalom továbbfej- HB Hl lesztésével kapcsolatos elképzelések, a nemzetiségek problémáival, ^H MÉ életükkel való foglalkozás. Ezeknek a kérdéseknek marxista-leni- BH Hl nista megoldásában az oktatás váljék nemzeti üggyé az óvódás kor- ^H Hl £ tói az egyetemig. A gazdasági élet reformjával kapcsolatos kérdé^H Hl sek is ebbe a témakörbe tartoznak. Ezek a hatások összességében ^H Hl az ellenzék elszigetelésére hatnak. Az ie igaz, hogy a pártélet- HH| jjg^ ben is változtatni kell a megszokottságon és az előrelépés szűkmm M séges. A szocializmus irányába előremutató demokratizmus fejlő-B dik. A mai világban nagyhatalmi szerepe van a sajtónak, rádiónak, ^H !■ televíziónak és általában a hírközlő szerveknek és természetesen H| B mindazoknak, akik azt csinálják, de nem érzik kellően a felada— tűkből rájuk háruló felelősséget. Ma nem kell nyilt vitafrontot HK folytatni az ellenzékkel, azt kell megmondani, hogy mindenki B csinálja a maga dolgát, amit a párt konstruktív módon mutat. A B tömegeket a cél irányába kell mozgatni és akkor az ellenzék nem B számit. Béke, békeharc, békemozgalom és az ezzel kapcsolatos Hl H magatartást ma sokan nem osztályalapon Ítélik meg, bár könnyen |H Hl mondanak az emberek értékítéletet egyenlőség jelet téve a külön- j^E HH böző országukban megnyilvánuló mozgalmakról. Az osztály szemlélet HB ^■1 fejlődésére nagy gondot kell fordítani, és akkor az események is HH egyértelműen megltélhetőek. Az Ideológiai, politikai élet mozgásba hozása nehezen megy. Sok a gazdasági élettel való foglalkozás B és ez nem baj, de az igen, hogy a propagandával, művelődéssel, művészetekkel, a társadalmi folyamatokban felmerülő valós probléíSjí mákkal kevés a foglalkozás, pedig ezek szoros kölcsönhatásban Wm ^H állnak a gazdasági élettel.
