Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.27.a/2)

1957-06-13

mm - 5 _

B Egyet lehet érteni azokkal az elvtársakkal, hogy nagy jj^fl

B lendülettel indult a munkásőrség megszervezése, mert ^

B él/t az elvtársakhan az ellenforradalommal való leszá- ^BH

B mól ás ér zés o és éjípan ezért komoly fellendülés volt a ^^B

OH jelentkezésben. Ez azonban most csökkenő tendenciát

^B műt t. Ez igy van a budapesti kerületekben általában,

B kivéve azokat, ahol sokkal nagyobb párttagság mellett

B kell ugyanazon egységet kiállítani. Nálunk a kisebb

B párttagság mellett ugyanolyan létszámú munkásőrséget

B kell felállítani mint más kerületben. Ez sokkal komoly ab^B

politikai és szervező munkát kivén mg.

B Hogy a kezdetben nagyobbak voltak az eredmények azt ^B

bizonyítja az is, hogy mér április 4-én amikor az eskü- ^B ^B| tétel volt és alig néhány hetes volt a munkásőrség, ^I

B milyen katonásan óc fegyelmezetten vonultak fel az elv- BS

^B társak. Itt alá kell támasztani azt, boy ho yan kell ^ ^B

B| most már értelmezni a fegyelmezettséget és a katonássá^ I

kérdését.

^B 0 Vita volt a kiképzés színvonala kérdésében. I.iegállapi-B^ tották az elvtársak, hogy szükséges az, ho y mag le yen

a rendszeres kiképzés. Nem mindegy az, és ez a vitából is kiderült, hogy milyen az előadás szinvoanal, módja és tartalma. Szükséges az, amit Oszvald elvtárs ^B mondott, hoyy az előadás módja 1© tón ás, rövid és tömör

^B |^B

^B Látjuk azt, ho j sok kér"1 tbc;, ne iryire i énybeves&ik

^B a munkásőrséget, és látjuk azt is, ho y a mi kcrüle^B tünkben miiven kedvező, a helyz ,t. Ez az igény evétel ^B

Bj bizonyos gazuasági kérdésekkel is összefügg. ^B

^B Ha ma $ nézzük a munkás őr séc fejlődését, akkor látjuk azt HH

^B ; o y ho yan fejlődött különböző időkben és látjuk azt ^B

^B i , ho. y itt nincs valami rendben. Ezért vált szüless^B iyvssé ennek a kérdésnek napirendre tűzése.

|B 0 Vilárossá váltak azok a problémák, amelyek a munkás^B

^B őrség további fejlődését gátolták. Isik ezek a gátié

^B körülmények: először i az, ho.y a szervezés stajnl.

^B Ennek oka elsősorban nálunk található meg, ós ez lefelé I

^B is u ynnu y nyilvánul me. , egészen az alapszó rvcsenskig.

^B Az első időben sokat foglalkoztunk őzzel és ez akkor ^B

^B szükséges iz volt. Azonban a pártfeladatok n .követel- ^B

^B ték, hogy a oártszervezc munkával foglalkozzunk első- ^B

^B sorban." Ny;kövei sítek annál is inkább, mart a munkás pr- ^B

^B ség u. y nézett ki, ho. y majdnem annyi munkáserünk volt, ^B

^B mint amsnnvi párttag. ^B

■B A fe velem” lazulásénak kérdése. Est Cél kell számolni, M

mert ez komoly veszélyt jelent, re. Ív ütőd ott, no y Bfl

■B a problémákat* a vezetés részéről rang kell nézni.

^B Elsősorban itt kel 1 j vitán! a m 1 evő hibákon. ^B

Rá kell menni, ho y a rne v.f sle lő katonás maya tar tást ^B

B mc,,’hono' itsuk & munkásőrségen belül. -;on hol 1 attól ^B

^B félni, ho, y elv: ái” ab szeretik katonás maga-BB tartást. E'in; zt el i ^B

jin r' r- '■ '■], tesszük , ■". . Qg :3 s z. 3 3v s; ti a Komo

B^B . f