Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.27.a/1)
1970-10-17
I Fejlődött a nők politikai és gazdasági helytállása. sekkel tehát kiemelten, felkészültebben kell C 9^B8 I A munkásnők több mint 50"„-a szocialista brigádfoglalkoznunk. A párt politikája iránti bizalmat ■ tag, egyre aktívabban vesznek részt a szocialista erősíti nehézségeink őszinte feltárása, a megöl- I, j\ párt belső életének kérdései ^^^B ■ munkaversenyben, az üzemi életben. Növekszik a dást szolgáló társadalmi erőfeszítések, esetleges ^^^B ■ nők társadalmi és politikai aktivitása, egyre több áldozatok reális bemutatása. ^^^B I feladatot vállalnak a lakóterületen, a tömegszerve- 3 A nemzetközi kérdések folyamatos, alapos ma- B^^B ■ zetekben, továbbá növekedett arányuk a párttagságyarázata továbbra is feladatunk. El kell ér-B S'on belül is. nünk, hogy propagandánk és agitációnk a ko||BjB B E mellett továbbra is probléma a női munka ér- rabbinál jobban segítse az önálló tájékozódást, ^^B B tékelése. Nem érvényesül következetesen „az egyena bonyolult nemzetközi helyzet alapvető moz■ lő munkáért egyenlő bért” elv. Nem fordítunk kellő gásirányának felismerését, a kérdések osztály^^B ■ figyelmet a képzett, rátermett, politikailag megbízharcos megközelítését. Nagyobb súlyt kell he^^B ■ ható nők irányító funkcióba állítására, a dolgozó lyezntink a szocialista világrendszer egységtö^^^B ■ nők szakmai, politikai fejlődésének elősegítésére. fekvéseire, e törekvések objektív lehetőségei^^B ■ nek bemutatására és határozottabban kell fel- Az 1966-os pártértekezlct óta párttagságunk lét- kük illetve a körzeti párttagság összetételét önállóan ^B ■ * lépnünk a meg-megújuló nacionalizmussal ! száma és összetétele a rendszeres tagfelvételi mun- is elemezni. A körzetekben a nyugdíjba menetel ^^B ■ szemben Reálisan a leegyszerűsítést kerülve ka eredményeként a IX. kongresszus határozatának idején munkás volt a párttagság 69,6%-a. A körze^^B| Kerületünk lakosságának, dolgozóinak eszmei, kell bemutatnunk k fejlett tőkés országok és a I megfelelően alakult. Kerületünk párttagsága 1966- tekhen le ő munkásokkal együtt a párttagságon be^B B| politikai fejlődése meggyorsult. Az elért eredmévolt gyarmati országok helyzetét, a belső és 1 bán 2345 fő volt és — a nagyarányú fluktuáció el- lül a munkások aranya 47,9%, és ez mór inkább a ^B ■ nyekre támaszkodva még inkább lehetséges és egvmásközti ellentmondásait lenére — 1970-re 2683 főre emelkedett. A párttag- tényleges összetételt mutatja. szükséges ideológiai, politikai nevelő munkánk íoság 36,7%-a nő, 63,3%-a férfi. A jelzett 124 fő fizikai dolgozó növekedést 360 ■ kozása, azoknak a gazdasági, társadalmi körűimé- 4- Továbbra is fontos feladat a nacionalizmus mel- Az elmúlt négy évben 614 úi párttagot vettünk fizikai dolgozó tagfelvétele eredményeként értük el. ^^^B ■ nyéknek a javítása, amelyek a szocialista tudatot jelentkező egyéb polgári, kispolgári hatá£ej gs ez 33^ jgs _ 4%-os_ taglctszámnövcke- A nem fizikai dolgozó párttagok száma 254 fő fel■ erősítik. sok leküzdése. Az idealista, vallásos világnézet, dést eredményezett, A felvettek közül 328 férfi vétel eredményeként 214 fővel, 14,1%-kal növeke-B az önzés, a kispolgári anyagiasság, a közömbös- 286 nö (46 g0/ \ ciett. B 1- A lakosság, a dolgozók ideológiai, politikai álség, a szocialista erkölcstől idegen protekcionizfWmeink intózménveink közel ír. ez.»r dolgozói-. A műszaki irányítók száma az 1966-os 351-röl ^^B ■ lásfoglalását, aktivitását jelentős mértékben mus korrupció elleni harc aktív ideológiai k8zül i3,3o/0’ párttag. Á fizikai dolgozók szervezett- 413-ra, arányuk 14,9" „-ró! 15,4" „-ra növekedett. En-B befolyásolják a közvetlen környezetben szerzett munkát, határozott politikai fellépést igenyel. % gé g 3o/0_OS) a nem munkás állományú dolgozóké nck °gyik oka> h«>gy a párttagság jelentős részé al■ tapasztalatok, benyomások. Alapvető íelada- 5 Minden réteg eszmei, politikai fejlődésével az 28,1" „-os. Az üzemek, intézmények szervezettsége lami oktatásban vesz részt és az iskola elvégzése ^^B ■ tunk tehát a munka" és életkörülmények szünadolt réteg társadalmi súlyának, befolyásának £ ezen belül igen eltérő. után végzettségének megfelelő beosztást kap. ■ l.e ®n Javítása, a helyi hibák elleni következetes megfelelően kell foglalkozni. Ezt szem előtt A üzik^ (1()1LM,zők sz4im ó, aranv., , D,|rttaesá- Párttagságunkon belül a nők aránya 1966-ban ^B ■ feUépés. tartva kell fokoznunk munkánk hatékonyságát g* b^ nőÍt” 34% volt. Ez az arány a helyes tagfelvétel követ- M ■ 2. Belpolitikánk minden kérdésével rendszeresen a pedagógusok, az orvosok, a műszaki értelmikéziében 36,7%-ra növekedett. 9^^B B és az egyes rétegek érdeklődését figyelembe véség között. Döntő kérdés azonban az ifjúság, a 1966-ban összesen 828 fő, 35,3%, A 8 általános iskolát nem végzettek száma 875 fő-B ve erősen differenciálva kell foglalkoznunk. nők és elsősorban a munkások eszmei, politikai 1970-ben összesen 952 fő, 35,5" ről 763 főre, és aránya 37,3%-ról 28,4%-ra csők-B Szem előtt kell azonban tartanunk, hogy szinte fejlődésének maximális segítése. Közöttük az kent. A középiskolát végzettek aránya 20,3° „-ról B minden réteg érdeklődésének középpontjában a ideológiai befolyásunkat azzal is messzemenően A párttagságon belül a munkások aránya csak 24,1" n-ra, az egyetemet és főiskolát végzettek ará^^^B B gazdasági élet és ezzel szoros összefüggésben az fokozni kell, hogy a velük való törődési min- 0,2%-kal növekedett, annak ellenére, hogy az éves nya 8,3" „-ról 8.8" n-ra nőtt. B életszínvonallal kapcsolatos kérdések állnak. den vonatkozásban munkánk központi kérdéséfelvételeknél a munkások aránya 52—69% között ...... . ^^^B B Agitációs és propagandamunkánkban e kérdőnek tekintjük. váltakozott. E viszonylag mérsékelt növekedés oka: Javult a párttagság pártiskolai végzettsége: ^^B ■ — Felső és középfokú pártiskolai végzettséggel ^^B B — A tagfelveteh munkában meg mindig tapasz- 1 F „ 107n ^^B ”, , ., rendelkezett 1966-ban a tagság 2.1 „-a, 197U-talhato hiányosság, „ ■ I nyugdíjba menők közül lényegesen magasabb _ ^U*f$ávt\skolai végzettségű volt 1966-ban ^B a munkások aranya, . .. u„ 177(1 „ ^B I — az alkalmazotti állományúak közül — a nyuga aíísa® ' ’ " a' , ' ^|B ■ díj korhatár elérésekor - többen nem mennek ~ A partuskolat nem végzettek aranya 84,1 „-10I H ^B .... 80° ,,-ra csökkent. nyugdíjba, ■ — a fizikai dolgozók egy része tanul, ennek ered- 1966-ban a párttagság 46,7%-a, jelenleg már ^^B Bí menyeként „kiemelik” eredeti beosztásából es 57)2«/a-a, körzetek nélkül pedig a kerületi párttag^B B^ ez — az egyébként helyes gyakorlat — „rontja ság 65,8%-a 1956 utáni párttag. ^B az összetételt. t\ kerületi párttagság létszámának alakulását ^^^B B I ..... kedvezőtlenül befolyásolták a kizárások, kilépések ^^B B Javult a szakmai képzettség szerint, osszt ett . . lö,.lósek Ilv módon létszámuk 81 fővel csökkent. ^B B 1966-ban 313 szakmunkás es 142 betanított mun- R számon b(dül fél.fiak aránya 71.6" a nőké B kás párttagunk volt, 1970-re a szakmunkasok szama 4„ a munkásokó 60.5" „. Az elmúlt négy évben B B 448-ra- a betanított munkások szama 240-n nme- n(, f„ ,ávozoU ., kei.ületböl és 57 fő halt meg. ■ kedett. A szakképzetlen segédmunkások szama 37-- Mindcz cgvültcscn 314 fővel csökkentette a 614 fős ^B ről 251-re csökkent. r i,.:i,.i ^^B B A fizikai dolgozók aránya körzetek nélkül: 1966- ‘ . . ...... . v-B bán 42,1%, 1970-ben 43,0%. Az érvényben levő sta- A partep.tes tapasztalatai al a ki 1 ul Ai ■ 8 B tisztikai rendszer gyengéje, hogy az egyre növekvő rehajlobizottsag rendszeresen es folyamatosa fog- M ■ körzeti tagságot egyöntetűen a nem munkás álló- lalkozo t Iervszerubb celUidato^bb es e.cdm - B| ^B ... ' , , .,Vl,>hl,|. k;)/(i|| (Vért is nvcsebb lett a taglelvetel. Kedvező feltételeket te-B KSS? XLá na- TM.< .1 ««, általános „Ovo- B B ■ I • qL q4 fl
