Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.27.a/1)
1970-10-17
r ■ ■ I ■ ládiház-építkezésl, gyorsítani kell a megindult pedagógiai iskola megépítésére kell koncent — 2? — ^B telek- és utcarendezést. rálni. jj^H Mindezek alapjan feszített munkával biztosít- Figyelembe véve, hogy a rövidített munkaidő A kerület lakosságának és dolgozóinak ■ !>«..“ IV ««*“ *«" 4000^50° következtében is' „ö a lakosság kulturális és es2mei ^ fe„8dése ■ ^B lakas épüljön. sportigénye, hogy a fiatalok szabadidejének ’ ” ’ ^B 8. A lakótelepszerű építkezésekhez kapcsolódóan kulturált eltöltéséhez nem kedvezőek a féltétovább kell bővíteni a kereskedelmi hálózatot. telek, meg kell építeni az új filmszínházat, ^^B El kell érni, hogy a kereskedelmi egységek az gyorsítani kell a Duna-part rendezését, el kell ^B új lakótelepeken lehetőleg a beköltözésekkel kezdenünk a meleg vizű strand és uszoda foko^B egyidőben kezdjék meg működésüket. Tovább zatos kiépítését. Biztosítanunk kell, hogy a ke^B kell csökkenteni az ellátatlan területeket, forületi kulturális központ kialakítására a kerüf ^B kozott gondot kell fordítani a meglevő üzletek letközpont II. ütemének építésével együtt sor ^B folyamatos felújítására, korszerűsítésére. kerüljön. ^^B ^^^B Gyorsítani kell az út- és jáidaépítés ütemét el ^ ^ kerület egészségügyi ellátottságát tovább kell Pártunk helyes, töretlen és következetes politiká- Széles körben hangzik el bírálat a gazdasági élet fl^^B ^B ^sorban a ne ezen meg öze 1 c o erű e e cc . iavítani. Alapvető feladat új ideggondozó, bőr- 1 jának talaján végzett eszmei, politikai nevelő mun- átmeneti, negatív jelenségeivel kapcsolatban. Elité^B „,hatunknak c eon un a ‘ ég nemjheteg-gondozó, valamint egy szociális kánk — melynek irányát és tartalmát a IX. kong- lik azokat a vállalatokat, amelyek nyereségüket a ■B felújítását, a yat u cai aujaio ovi ese . ntthon énítése a IV ötéves terv során. resszus határozatai és az Ideológiai Irányelvek je- fogyasztási cikkek árának „burkolt” vagy nyílt 10. Az igények és lehetőségek figyelembevetelevel otthon építése lölték meg _ hozzájárult ahhoz, hogy a kerület la- emelésével akarják elérni. Szóvá teszik, hogy a H ^B alternatív elkepze esc e e u o gozm a e 15. A kerületfejlesztés feladatait csak a tanácsi kosságának és dolgozóinak szocialista tudatossága, nagymérvű munkaerőhiány mellett sok vállalatnál ^B rületi tömegköz e e es ej esz esete. munka színvonalának további javításával, a eszmei tisztánlátása és politikai szilárdsága tovább nagy a kapun belüli munkanélküliség. Elítélik a ^B 11. A közműfejlesztés feladatain belül kiemelten Tanács, az üzemek és a lakosság még szóróerősödött. Ugyanakkor társadalmi fejlődésünk nem spekuláló, a társadalmat megkárosító vezetőket, a ^B kell kezelni a csatornahálózat bővítését és az sabb együttműködésével lehet megvalósítani. kellően tisztázott korábbi és újabb ellentmondásai, termelőszövetkezeti melléküzemekben előforduló ^B ivóvízellátás egyenletességének biztosítását. Ehhez a Tanácsban dolgozó kommunisták péla helyi nehézségek és hiányosságok, nevelő munmanipulációkat. Bírálják a munkafegyelem lazasá-BB 12 A közoktatás tárgyi feltételeinek állandó javídamutató helytállása, kezdeményezése szüksékánk még meglevő gyengéi e fejlődésre fékezőleg gait, az ezzel sokszor megalkuvó gazdasági vezetést. ^^B ^B ' tása meilett minden erőnket a korszerű gyógyges. hatottak. E problémák megoldására azonban elsősorban köz^B Gazdasági életünket a lakosság és a dolgozók ponti intézkedéseket sürgetnek. Kevesen ismerik fel ^B döntő többsége elsősorban saját anyagi helyzete, a munkahelyi kollektívák, a helyi társadalmi szer^B munkakörülményei, a lakóterület fejlődése és el- vek és az egyes dolgozók feladatait ezek megszün^B látottsága alapján ítéli meg. Ilyen megközelítésben tetősében. |^B került az érdeklődés középpontjába a gazdasági me- A szocialista demokratizmus kérdései elsősorban ^B chanizmus reformja is. Szükségességét, alapelveit a a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban ^^B lakosság, a dolgozók lényegében elfogadják. A kőnk- kerültek előtérbe. A párton belüli demokrácia mind ^B rét előkészítés, majd a megvalósítás azonban igen következetesebb érvényesítése kedvezően hatott az ^^B sok problémát veteti és vet fel. állami, az üzemi élet demokratizmusára. Pártszer^B A reform bevezetésének időszakában tapasztal- vezeteink többsége — látva a még meglevő hiányos^B ható aggodalmakat, a munkanélküliségtől, az inflá- Ságokat — ösztönzője a párton belüli, a közéleti és ^B dótól, a munkások kiszolgáltatottságától való fé- az üzemi demokrácia erősítésének. ^B leimét maga a gyakorlat is eloszlatta. A gazdasági Növekedett a lakosság részvétele a közügyek in^B élet sok kérdésében azonban továbbra is szükséges tézésében. Különösen jelentős volt a lakosság akj^^B ^B a dolgozók és a lakosság körében végzett aktív. tivitása a tanácstagi jelölő gyűléseken és a válasz^B meggyőző politikai munka. tások időszakában. Hatékonyabbá vált a kerületi ^^B A párt életszínvonal-politikájának alapelveit ke- Tanács lakosságot tájékoztató munkája. Széles kör^^B rületünkben is széles körben elfogadják. Az élet- ben sikerült ismertetni és elfogadtatni a kerületi ^^B színvonal megítélésében azonban sok téves nézet- Pártbizottság és a Tanács kerületfejlesztési kon^^B ^^B tel, indokolatlan leszűkítéssel, türelmetlenséggel kell cepcióját. A tanácstagi beszámolókon egyre többen ^^B ^^^B megküzdenünk. Gyakorlatilag nem sikerült elfogad- veinek fel közérdekű problémákat, ötletekkel, ja^^B latnunk a fogyasztói árak egy részének mozgását. vasiatokkal segítik a Tanács munkáját. Még min^^B ^B Sokan úgy vélekednek, hogy az életszínvonal nö- dig jelentős azonban azoknak a száma, akik közöm^^B ^^^B vekedése megrekedt, vagy csökkent az utóbbi idő- bősek a lakóterület problémái iránt, nem vállalnak ^^B ^^B ben. E tekintetben gyakran defenzívába szorultunk, részt azok megoldásából. ^B az árak konkrét mozgását és nem árpolitikánkat a gazdasági reform kibontakozásának egyik fon^^B ^B magyaráztuk, ugyanakkor a bérek és jövedelmek tos feltétele az egyszemélyi vezetés és az üzemi de^^B ^B bizonyítható emelkedését konkrét esetekben sem mokrácia fejlesztése. A kerületi Pártbizottság és a ^^B ^B| tudtuk kellően bemutatni. pártszervezetek ösztönzik a gazdasági vezetést a he^^B ^^B A vállalati eredményesség és az egyéni jövedel- lvi döntések, célok kialakítására, az egyszemélyi j^B B| mek szorosabb összekapcsolásának elvét a lakosság, vezetés elvének érvényesítésére, amely nem mond a dolgozók többsége helyesli. Az anyagi ösztönzés ellent az üzemi demokrácia egyidejű kiszélesítésékonkrét megvalósítása, a jövedelmek végzett nutn- nek. Az üzemi demokrácia érvényesülésében azon^^B ka szerinti differenciálása ugyanakkor gyakran el- bán sok még a formális elem. A fejlődés ellenére, lenállásba ütközik. Alapot ad ennek, hogy ma még amelyet elsősorban a kollektív szerződések megköj^B sok esetben nem a végzett munka eredményessé- lése időszakában tapasztaltunk, jogosan teszik szóvá ^^B g'étől, hanem a beosztástól függ egyesek magasabb a dolgozók, hogy sokszor csak felszínes tájékozta^B ^^^B jövedelme tást kapnak a feladatokról, javaslataikat nem ve^^B B ■ ............ ...............................---------------------—mmbBBBBBBBBBBBBMBM^J
