Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.27.a/1)

1970-10-17

■ M

■ jn

H ~A~ I

^B I. A gazdasági mechanizmus tapasztalatai, Hl

a kerületi termelőegységek gazdasági tevékenysége ^B

I I

E ■

■ ^B

^^^b Pártunk IX. kongresszusa feladatul adta a felkészü- A termelési érték 1967-hez viszonyítva 1969-re ^^B

^B lést a gazdasági mechanizmus reformjára, annak si- 4 721 387 eFt-ról 5 569 303 eFt-ra, 17,9%-kal nőve^^B

^^B| keres bevezetését és a III. ötéves terv maradéktalan kedett. Ez évben mindenütt iparági vagy ezt meg^B teljesítését. haladó szintű növekedést irányoztak elő. A kerület ^^B

^B A gazdasági mechanizmus reformájának beveze- üzemei 1970-re további 7,4%-kal kívánják a termelése érdekében sokrétű előkészítő munka folyt. Tan- lést növelni.

folyamokat, elméleti konferenciákat, tanácskozáso- A termelés és a piaci igények jobb összhangja biz|

kát szerveztünk az üzemek politikai és gazdasági ve- tosította, hogy főleg késztermékekből csökkentek a

^B zetői részére. Ösztönöztük a kommunista vezetőket, készletek. Egyes helyeken a kapacitás és a piaci ^^B

hogy legyenek kezdeményezői a felkészülésnek. igények összhangja még nem biztosított. Néhány ^^B

^^B Pártbizottsági üléseken, titkári értekezleteken és .a termékből az igény meghaladta, más termékekből ^^B

^B pártszervezetek taggyűlésein biztosítottuk, hogy nem kötötte le a rendelkezésre álló kapacitást. ^^B

tisztázódjanak a reformmal összefüggő elvi. poli- Az üzemek nyercségszínvonala kedvezőbben alatikai kérdések. kult a tervezettnél. 1968-ban a tervezett 427 millió

A feladatok végrehajtására kerületi, üzemi mun- Ft nyereséggel szemben 602,4 millió Ft-ot, 1969-ben

^B katervek és komplex intézkedési tervek készültek. 28,5%-kal többet, 774,3 millió Ft-ot realizáltak.

^B Ezekben alapvető feladatként jelöltük meg: bizto- 1970-re 892,7 millió Ft vállalati eredményt térsítani a termelés és a forgalom zökkenőmentességét, veznek.

^^^B a bizalomteljes légkör fenntartását. a nyereség növekedése nem minden vállalatnál ^^^B

^^^B Szorgalmaztuk, hogy a vállalatok vizsgálják fclii arányos a teljesítmények növekedésével, csak rész^^^B

pénzügyi, gazdasági, műszaki fejlesztési, szervezeti- ben származik a gazdasági hatékonyság javulásából.

^B és káderhelyzetüket. Ösztönöztük a távlati tervek F~ fori.ása az induló árakban rejlő tartalék, a gaz-BB kidolgozását. Folyamatosan vizsgáltuk a gazdasági daságosabb termékek arányainak növelése és a belső

^^^b hatékonyság, a munkatermelékenység, a hitt 1- es tartalékok jobb kihasználása. ^^^B

H beruházási politika, a külkereskedelmi tevékenység állami á,-támogatás 1969-ben az előző évhez vi■I alakulását. Rendszeresen foglalkoztunk a b szonvítva 24,7" ,,-kal csökkent. Ez arra ösztönözte a

■ lam. estomegszervezet. vezetes agazdasags/.trvczo llalatokat. hogy hatékonvabban gazdálkodjanak

tevékenység színvonalának emelesevel.

....... , , , f i i- eszközeikkel, lobban alkalmazkodjanak a hazai es

Agitáeios es propagandamunkank io feladatának

. , i a ku n di piac igenveihez.

a gazdasaga relorm szuksegessege megei telesei, es 1 h

^B olyan elvi- politikai kérdések tisztázását tekintet- Az exporttevékenység az új gazdaságirányítási

^B tűik mint a munkásosztály és a párt vezető szerepe. rendszer első éveiben fokozódott. 1969-ben az ex|^B

|H életszínvonalpolitikánk, az anyagi és erkölcsi ősz- P*>rt árbevétel 3.5" ,,-kal haladta meg az előző évit.

H (önzés egysége stb Ez a növekedési ütem azonban kisebb, mint az össz-H a gazdasági reform bevezetésének előkészítésében árbevétel növekedési üteme. Az elmúlt évben az ön^^B

^B ., pártszervezetek, a kommunisták kezdeményező álló vállalatoknál a teljes árbevétel 15,7" „-a, a gyár^^B

H szerepet vállaltak. Elemezték a vállalatok helyzetét, egységeknél 46.9" „-a, a KTSZ-eknél 32,l«/0-a szár- BB

^B közgazdaságilag megalapozott, szakszerű javaslato- mázott exportból. Néhány üzem és KTSZ teljes ár^B kat tellek, átfogó és ellenőrizhető programokat dől- bevételének jelentős hányadát exportból nyeri. Az ^^B

^B goztak ki .a szükséges változásokra. exporton belül a tőkés hányad 1969-ben kismérték^^B

M A termelékenység növekedésének üteme az utolsó

^B A termelés és a realizálás a kerület gazdasági egy- évet kivéve egyenletes volt. Az egy főre jutó egy

^B ségeiben alapvetően a párthatározatoknak megfele- napi termelési érték a következők szerint alakult:

^B leien alakult. Növekedett a gazdasági hatékonyság, ^^B

a jövedelmeziiség, az export, a kezdeti megtorpanás 19íii-ben 13,15. 11 100,0"

M után javult a termelékenység. 1968-ban 1482. 11 111.0" „

^B Kerületünk ipara a 111. ötéves terv időszakában— 1969-ben 1581. Ft 106.0" „

^^^B Budapest iparához hasonló módon — egyenletesen

^B fejlődött. A termelés az új gazdaságirányítási rend- Az 1969-ben bekövetkezett viszonylagos csőkké^^B

H szer C|ső Ué( évében tovább növekedett. nősre a kerületi Pártbizottság időben felfigyelt és ^^B

^Bj

H ■

H