Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.27.a/1)
1966-10-28
SBH- 52 - I - I ;|| j ^^B tetben azt az elvet követtük. frogL ,&, A pár tcsopor tok, illetve a párt csoportbizalmiak irányításával H ^^B keresztel adjuk meg. Ez a gyak&^&kJ^ tká^gfe, ese^er] ma m®S a legtöbb helyen a titkár, sok csucsszervezetben a csúcs|H télvét és felelősségét. Pártszervezeteink igényelték ^ titkár foglalkozik. Az irányitás egyik fogyatékossága, hogy kej^B ként indokolt volt, hogy a vezetőségi reszortfelel so e vés még a pártcsoportok részére megjelölt konkrét feladat, Ez Sfl ^B lön is foglalkozzunk. is oka a rendszertelen pártcsoportéletnek, s a formális párt^B ^B csoport értekezleteknek. j^B ^B 3./ A munkastílus fejlődése az alapszervezeteknél. A végrehaj^B tást, a csúcs- és alapszervezetek területén folyó munkát több Rendszeresen figyelemmel kisértük a pártéletben a taggyűlések j^B ^^B vonatkozásban érintettük már. Itt a kialakult munkastílus máshelvét és szerepét.-Úgy látjuk, e téren is van még javitani H ^^^B más oldalról vizsgálva önálló témaként is szerepelt a PB, il valónk. Különösen az utóbbi időben a sok központi témára való IH| ^^B letve a PVB napirendjén. Foglalkoztunk a vezetőségek munkájával, hivatkozással szorult háttérbe a taggyűléseken a vezetőség H a vezetőségi ülések színvonalával, ügy értékeljük, hogy első— rendszeres beszámolása a végzett munkáról. Kevés szerepe vau j^B ^B sorban a csúcs- és önálló vezetőségek munkájában vehető észre még a taggyűléseknek a feladatok kialakításában. Olyan döntő ^B a folyamatos fejlődés. Rendszeresek és egyre tartalmasabbak a kérdéseknél, mint például a tagfelvétel, a párttagság felelős- B ^B vezetőségi ülések és fejlődés tapasztalható a napirendek kiváségérzete és aktivitása fokozódott, de a határozatok hozatalé- B ^^^Bi lasztásánál is. -Ezen a szinten a korábbinál jobban érvényesül nái a taggyűlés állásfoglalása még sokszor formális. ^B ^^^B a vezetőségen belüli helyes munkamegosztás, bár még itt is prob^B léma, hogy egyes vezetőségi tagok csak névleges feladattal renaz üzemi pártszervezetek munkáján belül fontos a gazdaságszerfll delkeznek, vagy kifejezetten csak reszortfeladatukkal foglal— vező tevékenység. Ennek gyakorlatát és módszerét több oldal— koznak. ról vitatták és vitatják ma is, különös tekintettel a gazdaság^^B irányitás reformjára. Pártszervezeteink általában megtalálják ^B ^H A decentralizált alapszervezetekben a vezetőség munkája még azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyeken keresztül a lég- B ^H ige11 sok kívánni valót hagy maga után. A vezetőségi tagok nem hatásosabban foglalkozhatnak a vállalat, az üzem gazdasági te^^B elég aktivak. Nem elég rendszeresek és színvonalasak a vezevékenységével. Találkozunk azonban még operativ beavatkozással tőségi ülések. A vezetőség e szinten kevésbé igényes a vezető^_s> ^ módszer elvileg helytelen, de esetenként a körülmények ^B séSÍ ülések témáinak megválasztásában. Irányításuk általában mégis indokolttá tehetik. Gondosan vigyáztunk azonban, hogy a IB a titkáron keresztül történik. Ez a helyes módszer azonban nem látszólag eredményes operativ beavatkozás ne váljon általános^H indokolja, hogy a csucsvezetőségek igen ritkán foglalkoznak az Arra ösztönöztük pártszervezeteinket, hogy a hibák gyöke^B alapszervezeti reszortfelelősökkel. A pártmunka stílusának kireit kutassák fel és figyelmüket ezeknek a felszámolására fór^B alakításában az alapszervezeteknél döntő szerepe van a párttitditsák H| ^^B kárnak. Ezt figyelembe véve igyekszünk a titkároknak rendsze- B ^^B res módszerbeli 'segítséget adni. Ezt célozta a kétévenként szer- A gazdaságirányítás reformjának bevezetése a pártszervezetek ^H vezett többnapos titkári tanfolyam is. gazdaságszervező munkája szempontjából is nagyobb, sok vonat- B kozásban uj követelményeket fog támasztani. Elsősorban arra tö^^^B .^B^rt.cso.p.ortok megszervezése, tevékenységük irányítása alaprekszünk, hogy a követelményeknek megfelelő felkészültséget biz■■ vető módszerbeli kérdés. Fejlődés tapasztalható a pártcsoportositsunk pártszervezeteinknek. Tág teret kell nyitni a jó mód^B ^H szervezeti kialakítását illetően. Sok helyen megvalósult az szerek kutatásához, megismeréséhez és elter jes téséhez. Első^B ^H eSy műszakban, egy helyen dolgozók egy csoportba tömörítése. rendü cél pártszervezeteink önállóságának növelése és ez a B módszerek, formák sablonos kidolgozását kizárja. ^B Hí iUH 1 ________________I
