Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.27.a/1)
1966-10-28
I „ **.-■* w, ^ r,r *; s*“ “uoZ — : I ■ *" ifi enfeőségét MiioMeU^ családi nevelés hatására azonban még vallásos. Sajnos az lakófl H Értelmiségi pártszervezeteink Is egyre ere _ y- J? '~ ki nevelés során sem lép fel elég meggyőzen minden pedagógus | ■ nak, Saját korükben, jatéjonyanHj^^ . a vallásos világét ellen. ■ munkát hátráltató, a szocialista nemzeti egység kialakuJ.asá-------k,e,zp eszmei ár^j^atp^elljjnj. 4 fiatal.iáink között is rombol a a kispolgári nézetek közül a , , , , . túlzott anyagiasság. A munkásfiatalok jelentős része, különösen ■ 3./ A fiatalok helyzete ésjroblum^. Minden társadalom minden . szakmunkások a felnőtte**.! azonos. Jelent*, önálló Jövőd.fl H közösség központi problémája a fiatalság helyzete, fej o es , lemmel rea4elkegUc< T3bbségük megbecsüli e Jövedelmet és gon- H nevelése. Kerületünkben három és. télezer flat^ o gozi , . dósán, előrelátással igyekszik jövőjét megalapozni. Egy részük fl H láinkbaa.hatezer fiatal .tanul, A Pártbizottságnak az a vel.Mte azonban azonnal minden igényét ki akarja elégíteni és ez az infl H B?t. k°fj a iSÍtöbbsége -Jint Ifjúságiin* egosze - a szocial^: dokolatlan türelmetlenség anyagiassá, elégedetlenné teszi. A fl H °>US htl^-Lelkes és eredményes munkájukkal, szorgos tanulásukkal túlzott anyagiasság egyik megnyilatkozása a fiatal műszakiakfl ezt napon.ta^bizonyitják^ E fiatalok egy részé a ° nál és értelmiségieknél az előremenetellel való elégedetlenségkenykedve könnyebben összefogható, irányítható es nevelhető. . , , , , , „ . J J ben jut kifejezésre. Helyenként a szakemberhiány is erősíti ezt ^B Igen jelentős a tanulóifjúság esetében az iskola nyújtotta szer, . . , , . ^^B & d a tendenciát. A fiatal szakemberek munkahelyet cserélve maga^^B vezettség, az iskolai nevelés hatása. Egyik sem menti fel azon, , , , . , , ,, , .., . ^^B D’ sabb beosztásba, kedvezőbb anyagi helyzetbe kerülnek. ^^B bán társadalmunkat az ifjúsággal való rendszeres foglalkozás ^^fl , ., ^^B a 0 * Ifjúságunk tanulás iránti vágyát .jellemzi a közép- és felső^^B oktatási formákon való nagyarányú jelentkezés. A továbbtanulni ■ TOua4amA már a mi táraadalmunkb^, 3 mi hatásunk .álatt...neve.karók Jelentős része hivatástudattal készül életcéljára. Tafl ■ i^ött- Ez azonban egált,4.án nem Jelenti azt, heg .politikai lálkozunk még azonban más megfontolásból tanulni akarókkal la. fl ■ aroulaJa .eMasfioseu, zavarmentese^zoc ialiota. Ifjúságunknak Szempont még a pályaválasztásnál a "divatos szakma", a "Jól fl ^B személyes élmények alapjan nincs a kapitalizmusról ismerete. fizető" szakma ■I Tanulmányaik során, környezetükben sem mindig szereztek megbiz-H ható ismereteket. Korábban magunk is leegyszerűsítve, probléma A szocialista erkölcs mindezek ellenére egyre inkább jellemző fl ■ mentesen magyaráztuk társadalmunk fejlődését, a két társadalmi fiataljainkra. Az ifjúsági brigkdokban, az iskolai közösségek■ rend vlszonyat'. helyzetet. Ezzel is magyarázható, hogy fejlődében agyre több fiatal öntudatos, szocialista embernek vallja ■ 8Ünk eradményeit az ifjúság egy része lebecsüli. Az ifjúságot és életével is igyekszik ezt bizonyítani. Ezek munkához ■ ^^B :i's szamtalan kedvezőtlen hatos éri. Figyelembe véve a tiatalok való viszonya, a közösségi életben való részvétele, politikai ■ fogékonyságát, formálhatóságát, befolyásolhatóságát, o hatások megnyilatkozásai, emberi magatartása meggyőző bizonyítékok. ■ ■ különösen az ő körükben veszélyesek. A íiatalokra az iskolán és Kerületünkben is találkozunk azonban kozmopolita, nyugatmajmo■ a munkahelyen kívül Esősorban a családi környezet hat. Mind- 16f munkakerülő, huligánkodó fiatalokkal. Ezeknek a nevelése ■ Hj aaoJs az .Sszmei«_BQÍUtlkai problémák, melyek a felnőttek körénem könnyü feladat. A KISZ munkája nyomán, a közös társadalmi ^B —n £el 10 t °Kt me i.tal álh^t ok .a fiatalok körében is, fellépés eredményeként számottevő a fejlődés, de ezzel még nem lehetünk elégedettek. Fiataljaink donto többsége, ha nem is tudatosan materialista KO^üglkodásu, közömbös a vallással szemben, pz a köz ö;rib őssé g Az ifjúság nevelése szempontjából igen nagy jelentőségű az ■ | ■ II - í I