Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.26.a/10)
1988-10-03
I Az egészségmegőrzésben kiemelt feladatnak kell tekinteni a környezets||M védelmi, közegészségügyi helyzet .javítását, mivel a kerület lakosságának egészségét az átlagosnál nagyobb mértékben veszélyeztetik a káros jgM környezeti hatások, nevezetesen: JKH A légúti megbetegedések magas arányáért jelentős részben az ipari Uze- BH mek levegőszennyezése tehető felelőssé. A levegőbe jutó káros anyagok fokozottan veszélyeztetik a fejlődésben lévő szervezetet, elsősorban Hj a gyermekek egészségét, de nem sokkal kedvezőbb a kerületben lakó ipari SH munkások helyzete sem. ők a munkahelyen eltöltött &--10 óra után az otthoni pihenő időt is hasonlóan szennyezett levegőben töltik. Az egyes légszeny- W&k nyező anyagok koncentrációját tekintve fővárosi összehasonlításban is H kiemelkedően magas szennyezettséget mértek kéndioxid, nitrogénoxidok, 9B| nehézfémek vonatkozásában. Szükségessé vált és a jövőben folytatni keli H| a levegőszennyezettséget mérő hálózat kiépítését, az egyes üzemek szenynyezőanyag-kibocsátásánalí csökkentését, a lakóterületek és ipari üzemek |H| között védősávok kialakítását. A talaj szennyezettsége — részben a csatornahálózat elégtelen volta JjfiflH miatt - komolyan veszélyezteti az ivóvízellátást. Napjainkra az .ásott HH és fúrt kutpk többségének vize a talajvízszennyezéttség^következtében H sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem megfelelő. Az egészséges ivóvízzel történő ellátás, az ivóvíz járványok megelőzése, a nitratos ggjjfll kútvíz által okozott megbetegedések megelőzése érdekében haladéktalanul ÉBM fejleszteni kell az ivóvízhálózatot. A fővaros vízellátása érdekében a Csepel szigeten telepített parti szűrésű kutak védelmében meg kell ^ IH akadályozni a talaj további szennyeződését, a szennyvizek szikkasztását. aAgfl Ehhez a csatornahálózat gyorsütemű fejlesztése szükséges. Az ipari üzemek zaja nehezen megszokható és igen kellemetlen, különösen az újonnan beköltözöttek esetében, de közvetlen halláskárosodást a lakóövezetben nem okoz. A gyári munkások - különösen a vas- és ace.Lip<ui, BHg textilipari, építőipari dolgozók - egészségét csaknem mindenütt veszélyezteti a munkahelyi magas zajszint. A foglalkozási eredetű halláskároso- 859 dás megelőzése nem lehet csak az üzemegészségügy feladata, s nem öle- B| ható meg védőeszközök használatával sem. Az egészségre káros munkahelyi 1BK| zaj felszámolása rendkívül költséges feladat, általában újabb beruházást, MH a technológia fejlesztését igényli. HigB A környezeti ártalmak egészségkárosító hatását felismerve a kerületi fiSK Tanács a környezetvédelmi feladatokat, azok teljesítését rendszeresen IH figyelemmel kíséri. A komplex környezetvédelmi intézkedési terve kiemelten foglalkozik a HB levegő tisztaságának védelmével, és az egészséges ivóvíz biztosításával. jHS 3./ Az egészséges életmódra nevelés helyzete a kerület intézményeil^n gSB A felszabadulás utáni társadalmi változások, döntően a nők munkába-áll.ása, 9H széleskörű társadalmi igényt alakítottak ki a gyermekkorosztály egészna- Wm pos, intézményesített felügyeletére, gondozására, nevelésére, foglalkoz SH tatására. Az elmúlt évek szociálpolitikai, oktatáspolitikai intézkedései B| hatására ez az igény számszerűségében és tartalmában is változott. RSi ______________________/r J
