Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.26.a/10)
1987-06-01
■ ^H 4,/ Elosztási viszonyaink tartalmi és formai változásai ■ Az elosztási viszonyoknál annak csak szükebb értelmezése jelenik mm meg a köznapi tudatban, vagyis figyelmen kívül marad n különféle HB szervezetek éa intézmények részesedése, és csak az állampolgárokra mm érvényesülő hutás kerül előtérbe. Az elosztás tartalmi motivációjjj §£V jaként a társadalmi igazságosság elve fogalmazódik meg, de gyakor- JBUH latilag érvényesülése akadályokba és torzitóaokba ütközik. !|l Sokszor emelünk féligazságokat az igazság színvonalára. Pl. "caak ■■ a2t oszthatjuk el, amit megtermeltünk". Ez az elv homályban hagyó a SH| H az elosztás arányainak fontos kérdését. Gazdasági bajaink össze- SjB§ Mg függnek azzal is, hogy többet osztottunk el, mint amit megtermel- W |BB tünk. Azaz, olyan kölcsönöket vettünk fel, melyeknek pozitív elő- W g&g I nyelt ma nem látni, viszont napjainkban szinte elviselhetőtlen |Sj WBm terheket jelentenek az országnak. Ez megjelenik a bérből és fize-H tésből élők anyagi, megélhetési gondjainak növekedésében is. Az BH H elosztás során a lakossági és termelői fogyasztás hibás koncepciói HB £$& és aránytalanságai, továbbá a felvett kölcsönök törlesztene es gH kamatterhei miatt nagymértékben csökkent a felhalmozási hányád. |g|g I I Ami hozzájárul egy korábbi műszaki színvonal, termelői kultúra §||§ M konzerválásához. A "munka szerinti elosztás" elve azt sugallja, hogy W minden munka kivétel nélkül hasznos. De tudott dolog, hogy csak az ,, y M m a munka érdemes díjazásra, melyet a piac, illetve a világpiac cl iH| H ismer. Ilyen és hasonló tisztázatlanságok hozzák létre az olyan ■B Mg helyzetet, amikor az alkalmazott pénzt keres, a vállalat meg tónkig H| mm raegy. az elosztási viszonyokon belüli zavart jelent az is, amikor BB BH a munka szerinti elosztás óo a szociálpolitikai elvek keverednek HM HH egymással. Az egyik legfőbb gyakorlati gond, hogy a 8 órai ío- H| ggg munkaidő keresetéből a háztartások jelentős részét mar nem lehet 1H eltartani és a szociálpolitika szűkülő eszközei nem képesek az 9gj UH életszínvonal esését ellensúlyozni. Ennek tulajdonítható, hogyan BB M lakosság kb 2o %-a, vagyis 2 millió ember, a többszörösen hátrányos H BBB helyzetűek rétegét alkotja. __ Wffl Hl Ezzel együtt elosztási viszonyaink még jelentősen tükrözik az egyen- H BBIIl lősdiség idejétmúlt elvét is. Előbb-utóbb tudomásul koll venni, hogy gg ^H a szocializmusban nem az egyenlőség, hanem az esélyegyenlőség meg^B Qm H teremtése lehet a cél. ij^a ^H ____________________ __________________________H
