Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.26.a/10)
1987-06-01
Í|Si Az 197o-ea években kialakított munkásosztály-kép és fogalom tekint- Mfl r . hető érvényesnek, ugyanakkor a 8o-aa években végbemenő gazdasági változások lényegesen módosították n munkásosztály struktúráját. Sm Ennek elemzése és a következtetések levonása elmarad, arai nem ke- SUp| vés zavart tükröz a mindennapi tudatban is. A munkásosztály gerin§R| r/-. képező nagyüzemi munkásság megitéléae különösen sok változáson Rtt ment át, amit nem mindig pozitiv előjel kisért. HR ES A munkásosztályon belül kétlnki életet élők miatt, sokszor nehéz g3l határvonalat húzni munkásosztály éa parasztság között. A munkások \-ij |H jelentős része falun lakik, a falusi életformát éli, beleértve n mg pfe- falusi kis árutermelésben való nktiv részvételt is. hég hangsúlyosabb^ ápl| ez a körülmény, ha a családok jövedelmi forrásai szempontját vesszük |||| llljp, alapul. A bejáró, illetve falun lakó munkások jelentősen érdekeltek 1kS| a háztáji kisegítő gazdaságok jövedelmezőségében és ezt figyelembe mm v*ve a mezőgazdasági politika, vagy "parasztpolitika" tulajdonképpen ijB Hm ás jelentős mértékben munkáapolitika is. ffl| 9H A parasztság ugyancsak rétegeződött osztálynak tekinthető. Bfl BB Egyesekben mégis fellelhető egy parasztellenes beállítódás maradva- B| ggR ia* A mezőgazdaságban esetenkénti, vagy tartósabb problémákért |H H| RZ es®sz Parasztság felelőssége hangsúlyozódik, figyelmen kivül hagyva ÍR B| a valós okokat. Hasonló inditokú az a vélemény is, hogy az ország gaz— §0jl RB dasági nehézségeinek kárvallotja a munkásosztály, mig a parasztság R| viszonylag könnyen kivédi e nehézségeket. £ |H RR fársadalmunkban az értelmiség helyét és szerepét sokszínűén Ítélik BR RB meg, melynek pozitív és negatív vonásai vannak. Az értelmiség több- RÍ 9R aége már ebbe« n társadalomban szerezte képesítését, egyetért a szó- R RB cializmus építésének alapvető célkitűzéseivel. Legelkötelezettebb H[ H csoportja a nagyüzemi műszaki értelmiség, amely életvitelében és gon- R 3R| dolkodásában legközelebb áll n munkásosztályhoz. Az értelmiségről flS ^R alkotott képhez tartozik az is, hogy kritikusan, nem egy esetben szín- R RB te ellenzéki alapállásból bírálják n gazdaság és az Ideológia terüle- |R H tán létrejött feszültségeket. H| Wm Egy 3ZÜk csoport társadalmunktól idegen nézetek legalizálására oztínit, 88 jR a SZ0cialÍ7'muf3 építésének nemzeti keretei között. Ezt a magyar nemzeti R RR sajátosságok köntösébe öltözteti. |R 3gl Általában az értelmiség különböző rétegei elégedetlenek anyagi, erJcöl- R ■ cai megbecsülésükkel, s feltehető, hogy ennek is köze van a körükben ^B ___________ao_______________________ H - 4 - |TM
