Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.26.a/6)
1970-01-08
6./ Meglátásunk szerint sokesetben a tájékoztatás .. színvonala nem megfelelő. A dolgozók tájékoztatása Hl nem elég hatékony. ... , , . H ■hH Milyen tervek varn ak a tájékoztató munka színvonalának Énaig ■B emelésére? IH Ml 7 / Az iparág vállalatainak és kereskedelemnek az érdekelt- Hl |||f|l sége sokesetben eltérő. A kereskedelem a magasabb arfek-MM vésd gyártmányféleségeket rendeli* nnek következtében a BÜ HU vállalatok gyártmány struktúrája ebben az irányban tolódik 11M Ilii el. a fogyasztó kögönség szélesebb rétegeit kielégitŐ térgBaBB mékek számos esetben hiányoznak a piacon. §1111 A kereskedelem érdekeltségi rendszerében milyen modosita- wjü BM8 sok várhatók? SB Hl csepeli Papírgyár i HS ^ i / Az 1970. évre és visszamenőleges hatállyal 1969-re meg-BBp változott a részesedési alap felhasználásának rendszere* HB Hl Nem változott azonban a részesedési és fejlesztési alap BB képzésének rendszere, igy az eszközigényes iparágak to- 18 vábbra is hátrányos helyzetben maradtak az anyagi ellsme- mm rés és a bérfejlesztési lehetőségek terén. gMl BH 2./ Közismert, hogy az uj mechanizmus közgazdasági szabály*5^ MM zóí kedvezőek a szövetkezetek részére. Konkrét példa* jH9| §111 a könnyűipar egészének eszközarányos nyeresége 11,8 jl, BK B 9 a szövetkezetieké 4o,0 %• Vagy pl* a Papiripari^Valla— H 9 K lat eszközarányos nyeresége 9,2 a Papíripari zivet- H kezeteké 70,5 %• . JH! A nagy nyereségarány eltérést tovább torzitja az, hogy a ^B H l szövetkezetek a szerves összetétel alacsony foka miatt H m fajlagosan összehasonlíthatatlanul nagyobb részesedési IH9 H l alapot képeznek és igy elcsábítják a munkaerőt az állami B M Miért°nem differenciálják az adózásnál jobban a szövet- Hjj H kezeteket? H Hl 3 / a bérszorzó drasztikus csökkentésével, dotáció megvonás— Nfl HQk aal és vámkedvezmény elvonással több vállalatot olyan |H W helyzetbe hoztak 1969-ben, hogy a közgazdasági szabályzók B| 1H szorításait képtelen volt "kigazdálkodni". Nem túlozták |B H el a szigorításokat a felsőbb szervek, és nem vezetett ez HB nyílt, vagy burkolt áremelésekhez? IjB nB 4./ A fejlesztési alapok nem mindig ott képződnek, ahol a Hl legnagyobb szükség volna beruházásra. Nem volna-e helyes mm Hffi tárcán belül/ pl. a könnyűipar/ megengedni a virmanolaatY MM ■ ___________•-) m- 2 ”
