Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.26.a/4)
1974-09-11
iaflSj az iJVTvI intézkedési terve követett. A határozatban az elképze|Hj lések, az anyagi eszközök a vártnak megfelelően szerepelnek. JH gBÉ Az alkalmazotti létszám csökkenés 69 fő. A fizikáig íj-os bér-IbBÍ rendezést a gyár plusz 9- /ó—kai megemelte. Az oldalon sze— Bfl replő villamosvezetés félreértéire adhat okot, sik panel meg- ÖM jelölés a helyes kifejezés, mert villamospályákról van szó. ■■ Hg A két gyár összevonása következtében különböző bérezések ala-SEJ kultak ki. Egyik oldalon a különböző norma és darabbérek ren-WM dezése, másik oldalon az összevont gyár, mely egy nagyobb be^B rozési lehetőséget biztosított a csepeli gyáregységnek is. A ^B ÉjEÉ mozgóbér azonos a huzóbérrel. , . , . . ^B iptl A párthatározatok kapcsán jelentős intézkedések történtek: xi- BB BB& zikai munkát végső nők munkájának megkönnyitése? bérük maxi- KH |mB malis rendezése te :intetében. Jelentős előrelépésről adhatnak ^B BH számot az ifjúsági határozat végrehajtása tekintetében. A fiat a- |H Wm lók anyagi és erkölcsi megbecsülése jelentős mértékben poziti— 3BgS JÉ van változott. Problémaként vetődött fel, hogy a KICZ alapszor- BB SBB ~ vezet a Központhoz tartozik. ^B ■M a Anyagi helyzete a gyárrészlegnek stabil: az össztermelés 25 A'-at, H ^ az exportnál: pedig 80 %-át adják. , ^B BK A Csepeli Paoirgyárban az üzemi demokrácia kérdéseben jelentős M| problémák vannak. Ennek megoldása vállalati szintű intézkedést ^B B| igényel. Terv, bér, beruházés vonatkozásában csak a kész ténye- ^B HH két közük a gyárral, azon pedig már nem igen lehet módosítani. ^B HHg a cellulózgyárban lényeges javulás mutatkozik a levegőszennye^B H ződós tekintetében, a műszaki hibák megszüntetésével 1980-ig _ BB KSjgfri a termelés feltételei zavartalanok lesznek. Jelenleg elegge ki-H éleződtek a bérproblémák. A kiéleződést az alapórabérek hoztak. MM bH ü folytonos munkarendben dolgozók alapbére alacsonyaob, mint a |H SHK1 szakaszos munkarendben dolgozóké. Alapórabérüket nem emeltek, |^B BK hanem növelték az éjszakai pótlékokat, amely általánosan^ az HH H m alapórabérek összevonása utján történik. A folytonos munkarend ^B mBm elvesztette előnyösségét, mert általános lett a 44 órás munka-BBBfcf hét. A jövedelemben sincs meg az a különbség, amelyet a munka^B rend nehézsége megkövetelne. Jóformán nincs a folytonos munka— ^B BBm rendre jelentkező, sőt ez a meglévő szám állandóan csökken, loy ■B a folytonos munkarend megszüntetésének a gondolata is ..elvető^B « dik. Problémát jelent az is, hogy nem tudják csak az alapbéreket B| «|f enoln-í, mert azt csak a pótlékokkal együtt lehet emelni. A hely- Bl H ae t javitúsa érdekében 10-15 ?S-os al apórab éretne lésre lenne H LíZÜlCSég. , _ H ■BB a csepeli gyárban a fejlesztési alap túlterhelt, 19b6 óta nem M ■Bffi kapott termelést növelő boruliázdst. A vállalaton belül a regi ^B BBS irányítási rendszerben dolgozna:, a felsőbb utasitust i.oll vegre— ^B UJ hajtani, Nem az erőfeszítéseket uülerözi az oredmeny, hanem egy ^B ■fi bizonyos béraránytalanságot. Az üzomi demokrácia torén olore M szeretnének lépni, mert a dolgozok kozdenoi: elfásulni, a proble— mák felesleges ismétlésében, a termelési tanácskozásokon nem ^B tudnak kielégítő választ adni a dolgozóknak. A KISZ es a bzalc- ^B szervezet is önálló életét éli, itt vanna.'. azok a problémák, amelyek az egész üzemi demokrácia körében nehézséget okoznax. ^ flB |H Kitüntetések kérdése: megbeszélik és nem mindig kapjak meg azok BB |H| az elvtársak, akiket javasolnak a kitüntetésre. Es testületi ^B H| lejáratása. N| Ül - 2 - M ■ 3 _____________[
