Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.26.a/4)
1969-04-23
H járult, hogy a kényszerű kiszolgálás helyett egyenjogú kereske^^^B de Imi partnerei lettek egymásnak a kialakúit piaci viszonyok kö- B§ - zött. Az új mechanizmus kényszerítő hatásba jobban felmérték és WBM H számításba vették a piac, illetve a szükségletek alakulásának var- HBj Iható változásait. Az export tevékenységet folytató vállalatok ere - ményük növelése érdedében - operatív programokat készítettek, ehhez lényegesen nagyobb körültekintésre volt a vezetőknek szükségé, ^^B mint korábban* A* anyagi ösztönzők felhasználásában, dlffdtenclálásában is tapaszfalható fejlődés, azonban oz nem ogyöntető, mert helyenként fellelhető volt a megszokott egyanlősdiség szemlélete. A részesedési alap felosztásának arányai, a kategóriák közötti különbségek egész évben politikai kérdésként vetődtek fel a dolgozók körében, lég• • erősebben 1968 évi nyereségrészesedések kifizetésének időszakában. Megállapítható, hogy a gazdasági vezetők egy része nem minden ^B esetben alkalmazta az anyagi ösztönzés legoélszerübb formáját az eV folyamán a várható nyereségnek megfelelően, Az aj mechanizmus olyan tartalékokat - ennek alapján olyan nyerőségeket - hozott felszinve amelyre a vállalatok a tervezes Időszakában nem számítottak on Így iatáb'oan terveztek, ezt bi^B zonyitják az elért eredmények® iyo6~ban tovcwP íokeaódoto a munkaerő koi.esA.eo, különösen a no ez ^ fizikai munka területén, A munkaerő hullámzás;- mint várható volt- ^Bj • fokozódott. Az előző Évi j 49,4 ár-rój? [32,3 f^-ra/emelkedőtt. <zen B belpl a munkás kategóriákban 64,6 %-ról 77 »2 %-r a^ emelkedőt t, ami az állomány több mint háromnegyedének a kicserólodeset je|^B lunti. ^ a jelenség semmiképpen sem jó. fovábbi problémát okozott Hj a gaziasági vezetésnek az átlagbér gazdálkodás kötöttségé. ^B Pártszervezeteink nagy figyelmet fordítottak a munkaidő csökkentés ^B bevezetésének megalapozottságára. Jelenleg a kerület dolgozoina ^B 60-65 %-a dolgozik csökkentett munkaidőben, A dolgozok a csökkentett munkaidő bevezetését szociális vívmányként értékelik. Az ^B eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelés nem;kevesebb, H mint a munkaidő esőkként ér. előtt volt, A munkaidő csökkentése, 111. H a szabad idő növekedése uj igényeket teremtett es ezek kxelegite- ^B sével az állami és társadalmi szerveknek behatóan foglalkozni e «
