Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.26.a/4)
1966-02-18
Ifi • Uj lépésre van szükség* hogy minőségi változást érjünk ol, és hogy a ||jM l "bürokratikus megkötöttségek akciv termelő erővé o^djan^ fel. A I . £'■; monopol vállalatoknak nincs meg a lehetőségük a piachoz való rugalmas^ :g:-M alkalmazkodáshoz* A monopol vállalatok problémája 113 kereteseket vet f -1 jg^j-Mj I N^^e?JésVarbóreketrdeJíarólnif az uj rendszer sokkai funkcionált^bb I bérrendszert dolgoz, ki. Állást kell foglalni a bérrendszer nyilvánossá- SÍM gát illetően is, <S|^H Külkereskedelem tekintetében helyes az a törekvés, hogy 0 li^fraJ,»^ÍvfáB f°lé alakul, Azonban ezt sem lőhet minden vonalon engedélyezni, Műszaki. fejlesztés tekintetében azaz alapelv, hogy a terméssel szoros kölcconhat ássál érvényesüljön, A részfeladatokat ágazaton bőiül kell meghat orozni úgy, hogy hasson a központi elhatározásokra, A fejlesztésnél egy sor olyán törekvéssel kell számolni, amellyel jelenleg nem kollo mértékben KM számolunk, ilyen pl. - KGST, külföldi eredmények stb. - , , Vigyázni koll arra, hogy a vállalatok ne váljatk lekötelezetté a bankokkai szemben, ez esetleg bankuralomhoz vezetne. A bankot sem szabad raj nu er ható‘rá. tenni. Véleményem, hogy óvatosan és maximálisan arra koll törekedni, ne mozgásunk a kialakult ár és bérszintet, ill. az ebben KM ^^ történő változtatás,ok ne adminisztráliv eszközökkel történjelek. Az IgM •w irányelvek hel csen határozzák meg az egyszemélyi vezetés elvét, melynek MiM alapja a kollektív bölcsesség kell hogy legyen. Ez biztosit na legjobban a vállalaton belüli demokráciát és az össze3 elképzelések érvényesülését, KM Az ellenőrzést is hatékonnyá, egyszerűvé kell tenni, megszüntetni a fl|^H sok revíziós vizsgálatot, ehelyett központosítani. Természetesen nem társadalmi munkában, hanem szakszerűen és felelősséggel. Nem lehat viszont megengedni, hogy a felügyeleti szervnek a vállalatok vezetői Jf:M kiszolgáltatottjaivá váljanak. Hatáskörük megszabása feltétlen fontos, létszámuk mintegy lo fő legyen, dr, Güillik uáöor ott /Kcndörség/ Az e3zközlekötési járulék helyes és ösztönző lesz. A vállalatoknál HOk olyan gép van ami nincs használatban, Liok elavult gép van még használatban, az uj gépeken viszont még csak e„yraüszakban dolgoznak, Az eszközlekötés! járulék javítását e) lehet érni tehat a többmüsaakok _ bevezetésével, minién külön beruházás nélkül. Javaslom, hogy a ker-i •w Pártbizottság a gazdasági vezetőkkel közösen vizsgálja meg ennek a lehetőségét é3 az 1966-os évben tegyenek ezirányban lépéseket, K A vállalatoknak bizonyosfoku ármegállapitó szerepe lösz, vigyázni koll ,/ M w arra, hogy ez nehogy feszültségot okozzon. Gátat kell vetni a mezőgazda- Ságból történő munkaerő áramlásnak, az anyagban viszont nincs utalás orra, hogy milyen eszközökkel kívánják ezt elérni, A mezőgazdasági dől— gozók családtagjóit fokozottabb mértékben be koll vonni a termelésbe, ezzel csökkenteni lehetne a krónikus munkaerő hiányt, s jobb eredményeket j^M lehetne elérni. Az ellenőrző szervek száma rendkívül nagy, az ollenői'zés központi irányitása és összehangolása fontos feladat. Az ellenőrzések ritkábbak, de"mélyrehatóbbak, komplexebbek legyenek, dyy Sár i Rezső ct /Tanács/ A beruházások döntő tényezői a termelés javításának, emelésének. Helye3 az a megállapítás, hogy a beruházások megfelelő fölhasználásától függ bizonyos mértékben a nemzeti jövedelem emelkedése is. Azonban nem kiolégitő a beruházással való foglalkozás, kirívó hibák fordulnak elő, különősen gyakoriak a határidő elhúzódások- azon os letesitméneknék 1—2 év differencia - A beruházásokhoz tartoznak a gépek is, ezért a gépi berendezések felülvizsgálatát időnként el koll végezni. Uulyos mulasztás, hogy a dágán vett gépeket sokszor hónapok-évek iául tán állítják üaambe,
