Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.26.a/4)
1966-01-26
pj ^ K mm l\* mm |[ Egyes helyeken a munkásosztály vezető szerepének érvényesülésére H vonatkoztatva egyoldalú azonosít 'st tapasztaltunk a vezetésben « résztvevő munkások és párttagok számarányával. Más esetben a párt ■ . és a munkásosztály vezető szerepének érvényesülésénél a párt poli- Hl H ti kai irányvonalának betartása, valamint a gazdasági élet ellen-I őrzése közé egyen^őségi gólét tesznek. Szükségesnek tartják a tár-H sadalom egészének nagyobb ellenőrzését, oly uodon, hogy a munkás— I osztály nagyobb beleszólást kapu; az állam ügyeinek vitelébe. 9H H A munkásosztály vezető szerepének érvényesülését elősegiti azoknak m a párt önki vüli gazdasági vezetőknek a jó munkája, akik végrehajtják ■■ ■ a munkásosztály érdekeit szolgáló irányelveket,* ezért a dolgonók m bizalmát é3 megbecsülését ‘ éhezik. Ej Ugyanakkor egyes párt önki vuli gazdasági vezetők nem sokat törődnek 0 I® ideológiai, pártpolitikai kérdésekkel, csak szakmai tanfolyamokon ^9 és továbbképzéseken vesznek részt, s igy-nem segitik elő a-munkásosztály vezető szerepének érvényesülését. A szövetségi politika kérdéseivel kapcsolatos vélemények: ||H Az üzemi jelentésekből nem tűnik ki annak a megértése, hogy a munkás-' osztály nemcsak magának ópiti a szocializmust. A munkás-páraszt szővétség érdekazonosságának helyére, inkább megnomértésből fakadó 91 ellentétek kerülnek* Nem értették meg azt a fontos kérdést, hogy B itt olyan érdekazonosságról van szó molyén belül a munkásosztály is alapvetően érdekelve van a mezőgazdasági felvásárlási árak nőve- ■■ lésében. Az ipari dolgozók egy része, egészében laszükiti ezt a kérdést az egyéni jövedelmi lehetőségekre. A parasztság jövedelmi lehetőségeit jobbnak minősítik /ezt táplálja a sajtó, rádió, csak a kiválóak népszerűsítése./ 9 19 Párhuzamot vonnak az ipari munkások és TSZ. parasztok munkafegyelme jj^fl között, s a munkás-paraszt szövetség érdekazonosságát mgsértve látják az általuk tapasztalt mezőgazdasági laza munkafegyelem miatt ■■ /mezőgazdasági munkák késedelmes .elvégzése, felületes terménybetakaritás stb./ 99 A munkás-paraszt szövetséget mint két alapvető osztálynak az összefogását - amely a proletárdiktatúra alapja - értelmezését sok esetben*leszűkítik a piaci kapcsolatok vonatkozásaira. /Pl, a karácsonyi és újévi ünnppek előtt a szabadpiaci baromfiéra!: emelkedtek, ugyanakkor az ár és‘bérpolitikai intézkedések ezek |^9 változatlanságát jelentették ki, A mezőgazdaság hanyag munkája ^9 miatt emelkednek a mezőgazdasági termények árai; Kukorica, árpa^ állattartás. A munkás-paraszt szövetség megsértését látják a felvásárló - közvetítő és kereskedelmi rendszer hibáiban, "z ismét J9 a piacon mutatkozik meg a mezőgazdasági termékek és térmérték minő- Bfl ségébon, mennyiségében Ó3 árúban, |^9 Általános jelenség, hogy a piaci kofákon keresztül Ítélik meg parasztságot és sokan azonosítják azokkal, J3 kérdések vitái során ^9
