Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.26.a/4)
1960-02-17
j_iiiittLJiiiMyi.ii ihiul Hm . m m m m H m m m m. iil o ' WBM HHB ' bbsbbb Wm. Vannak olyan pedagógusaink, akiket a valló. >i szertartás, a H Bjpj templomi formulák vonzanak. Ezek már több - (Unatkozásban el^^B| B||j s ,-1'adtek az egyháztól, mint pl. gyónás, áldozás,gyermekük |B^a non jár littanra, csak vasárnap vagy nagyobb egyházi ünnepefl^B Hp ken mennek templomba, stb. Ezek a könnyebb i setek. De van ál- 1^B| tálában iskolánként 3-4 olyan, aki nem haji' ndó semmilyen észflBj Bfp érvet elfogadni, aki a saját meggyőződésében is naiv, mert nem 9BB |R§l!j tudja megindokolni, hogy miért hisz abban, amiben hisz. Fanati$BB Bg|| , kusak, makacsok. Olyan is van néhány, aki őszintén megmondja, ^^B B§ hogy beszélhet nekem, amit akar. Igen nehéz a helyzet ezekkel ^^B SBh szemben, mert annyira pontosan és szorgalommal végzik munkájú- H| kát, hogy abba ne lehessen belekötni. Óralátogatásokon pedig BBfl Ppy nem lehet tapasztalni ellenséges világszemléletet. Ezek, ha ^B| kell, /bevágjak”a legnehezebb filozófiai tételeket is, és el is I mondják, csak éppen világszemléletükben nem változnak. Tapasztalatunk szerint, nem helyes kategorikusan kijelenteni, hogy |j^B az idősebb pedagógusok a vallásos vi 1 ágiié zetüek, mert sajnos a fiatalok között éppenugy megtalálható mindkét fajta? mint az B^B idősebbek között. E-ok” a-kérdések a mi igazi problémáink köze <^^B tartoznak. 4 pedagógusok véleménye_az ideológiai továbbképzésről. ^^B Azok, akik rendszeresen járnak és készülnek a konferenciákra, többs ógükben igénylik is a továbbképzést. Való igaz, hogy egy- * re nagyobb tért hódit a továbbképzés igénye a pedagógusok között, ^BB Azonban a formákban és egyes kérdésekben eltérőek a vélemények, ^hB Vannak, akik elegendőnek tartják az ankétokat. Teljesen álta- |H lánosnak mondható, hogy nagyon félnek a vizsgáktól. Olyan han- j^^B gúlát alakult ki, mintha a vizsgák nem a rendszeres tanulást fl^B céloznák, hanem valamiféle kategorizálást. A vizsga kérdését még a párttagok is felvetik, nem érzik szükségességét, Igen^ ^ ^BB fontos, hogy a pedagógusok ideológiai továbbképzés ének formái B^B évről-évre ne változzanak meg. Ugyanis eddig mag minden észtén- ^BBj dőben változtak a formák, és egy tanfo'lyamot sem tudtak befő- S^B ^ jezni. Ezért nem is veszik olyan komolyan a terveket. A fel-B készülést is befolyás Íja, mert azt mondják, jövőre úgyis meg-* fl^B változik. Fém értik, hogy ni ért kell úgy rohannunk az anyaggal. BB| Fém lehet megemészteni. Miért kell az embernek a tantestületi és szakosított tov'bbképzésen résztvenni. Ez túlterhelést je^^B lent és nem tudják az anyagot megemészteni. Bizonyos fáradtság ^^B és túlterhelés látszik a pedagógusokon. Az a baj, hogy első|^BB sorban az alctiv, minden munkát vállaló elvtársairikon látszik jfiBa legjobban. ^^B Kevés idő áll rendelkezésre a nevelők felkészülésére, egyéni tanulására. A mór említett problémákhoz hozzátartozik az is, ^^^B hogy pedagógusaink is családos emberek, többségükben családa^^^B nyák, akiknek családi gondjaik, bajaik és a társadalommal azomj^^B ben ilyenirányú kötelezettségeik is varnak. j^^B A magunk és felügyelet tapasztalatai azt mutatják, hogy a ta^^^E nitás világnézeti tartalmúban, különösen a hozzáállásban mutatv fl^B kozik fejlődés. Az igazgatók félévi beszámolói is visszatükrö-^ ^^^B zik ezt. A nevelők is elmondják, hogy a tanultakat hasznosítani tudják oktató-nevelő munkájukban. Legjobban talán mégis abban mutatkozik ez meg, h -gy a legtöbb iskolánkban az eddigiekben |^BB igy nem tapasztalt módon nyilatkoznak meg nevelőink. a politikai nevelésről és a munkástanulókkal való foglalkozás• szűkéégességóről. A gyakorlatban ennek konkrét jelei vannak. így pl. ^^B megváltozott a szemlélet az úttörőmozgalommal szemben. Egyre ^BB több nevelő segíti ezt a mozgalmat. ^^B
