Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1989-03-10

lésből inkább a szembenállás, és nem annyira a nemzeti egység séges emberek — a tobbparUendszei ben latjuk az újabb hibák I

^B kialakulásának lehetőségét látják.” Ez így pontosan igaz. elkerülésének biztosítékát. ^ ■

^B Tisztelt elvtársak! A továbbiakban a néhány időszerű politi_A többpártrendszer nem előrelépés a demokrácia útján, esu- I

kai kérdésről kiküldött előterjesztéshez fűzök egy-két gondolapan a közéleti demokrácia megjelenésének más formája. Sok iifl

^B tót. Kérem, hogy az írásos anyaggal együtt erről is folytassunk lúxió is tapad hozzá. Mégis, a realitásokból kiinduló pártnak szá- I

^H eszmecserét. Elsősorban abból a szemszögből, milyen szemlélet- rá molnia kell ezzel a társadalmi megítéléssel és igénnyel. Ezért ne I

■fl váltást, milyen politizálási módot kíván a pártmunkában a többa többpártrendszer ellen lepjünk fel. hanem azt gondoljuk át: fl

Bfl pártrendszerre való átmenet. hog\an befolyásolható a többpártrendszer kialakulásának folva- I

H A tavaly májusi pártértekezlet határozata kimondta: „A nép- " - mata. és mit kell tennünk, hogy az MSZMP a többpártrendszer I

^B hatálom érvényesülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze jj§ viszonyai^ között is megőrizhesse vezető szerepét. Az átmenet fl

^B a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus.” Ez ncm& ^ folyamatát kell tehát végiggondolnunk. Arról kell döntenünk, fl

zárja ki a többpártrendszer lehetőségét, de nem is kötelezi elTM milyen módszerekkel dolgozhatunk a legeredményesebben ebfl

^B magát mellette. Mi akkor úgy gondoltuk, hogy a politikai pluhon a.; időszakban. Ehhez kivan kiindulópontot nyújtani az irafl

ralizmus hazánkban az egypártrendszerre épülve, az MSZMP sós cdoterjesztes. fl

vezető szerepének megtartásával bontakozik ki. Azóta fel kid- Kedves elvlársak! Meddig tarthat az egy pártrendszerről a fl

^B lelt ismernünk, hogy a társadalomban reális igény van az eltérő iöbbpartrendszerre való átmenet időszaka? Ezt nagyon nehéz fl

^fl gazdasági és politikai érdekek pártokban szervezett megjelenimegmondani. Meggyőződésem, hogy hosszan tartó folyamat fl

lésére is. A kiküldött munkabizottság véleménye szerint — amit k's/- az* biztonsággal mondhat juk, hogy az 1990-re esedéfl

a Politikai Bizottság megerősített — nem felelne meg hosszú kés országgyűlési választások az átmenetnek egy rendkívül fon■

^fl távú politikai érdekeinknek, a többpártrendszer létrejöttének t,is s'/akaszát f°gják lezárni. Bizonyára az azt követő években ■

^fl akár politikai, akár adminisztratív eszközökkel történő megakafo>" ^azan eldőlni, milyen pártok lesznek képesek konstruktív fl

dályozása. ö programot alkotni, mennyire tudnak a magyar társadalmi való- H

K Vajon a jogállamiságból, a szocialista pluralizmus kibontako-ságban gyökeret ereszteni. Ezért nekünk ennek tudatában kell fl

Hj zásából következik-e a többpártrendszer? Nem szükségszerűen. határozottan és tudatosan felkészülnünk az 1990-ben tartandó B

HE A jogállamiság a társadalom működésének törvénybe” iktatott országgyűlési választásokra. fl

H szabályait jelenti, amelyben minden állampolgár — bármilyen Meggyőződésem szerint a Magyar Szocialista Munkáspárt ke- H

H helyet is foglal el a társadalmi munkamegosztásban — ismeri pes lesz a Paitok közötti megegyezés, majd a nyílt versengés vifl

H kötelességeit és élvezi jogait, tudja mit vállal ha megsérti a tör szonyai között is vezető szerepeitek megőrzésére. Kétségtelen. fl

H vényeket. Jogállamiság tehát többpártrendszer nélkül is e'kén h""-v a többpártrendszerrel szinte törvényszerűen együtt járó fl

H zelhelő, mint ahogyan a társadalmi pluralizmus sem vezet szűkhatalmi harc számottevő politikai és társadalmi erőket köthet fl

Bégképpen pártpluralizmushoz. ' le. fontosabb feladatoktól vonhatja el figyelmünket, energiánflj

H Bel kell tenni magunknak a kérdést: ha a pártértekezlet után kaL Az MSZMP elfogadja a hatalomgyakorlás fokozatos, kiszáfl

H más módon politizálunk, meggátolhattuk volna-e egy ilven heív ák • muhato keretek között történő megosztását, egyben felvázolja fl

H zoi kialakulását. Szerintem nem. A gazdasági és Doiitika’i vák-í* enil( k korlátáit, kereteit, valamint a saját elgondolásait a lebo- B

H hazánkban nem a pártértekezlet után, han<nn az azt megelőző nvolilás menetrendjére, időrendjére. Itt csak a fokozatosság elve B

H egy-másfél évtizedben alakult ki és mélyült el Naniainkra l-i érvényesülhet. Egyaránt veszélyes a folyamatok kierőszakolt B

H derült, hogy az 1950 után jelentősen korszerűsödő noli'tik-d felgyorsítása, illetve mesterséges akadályozása. Komoly veszélyt B

H rendszer sem volt képes megakadályozni a szubjektív Lórim,'', jelentene a folyamatok destabilizálódása, az anarchia. Ez senki- B

■ hibás gazdasági döntéseket, a káderpolitika közisme. t tévéi ó*«" lehet érdeke. Ezt csak valamennyi politikai tényező B

B S('it, a politikai elkényelmesedést, a párt és az állam közötti fo kölcsönös felelősségével, mértéktartásával es a bizalmatlansag B

B lelősség összemosódását. Ezért az MSZMP-vel és ezáltal A JT oldásával lehet megelőzni. . H

B partrendszerrel szemben is megrendült a társadalom' bizalma Mi U>h,!t a megegyezés alapja? Először: a szocializmusnak B

B Ennek következtében ma sokan — politikailag korrekt lisztesmint történelmi alternatívának az elfogadása; masodszoi. tisz- B

B I

I SS se I