Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1985-10-29
BB A szabadidő eltöltéséhez nyújtandó választék bővítése egyre több pénzbe kerül, erre azonban jelenleg nincs lehetőség a Efl H b művelődési intézményeknél, ezért számolni kell a spontánul szerveződő közösségek szerepének növekedésével. Ilyen körülmények között sem mondhatunk le arról, hogy a közmüve-I lődési párthatározat szellemében hatást gyakoroljunk a szócialista életmód, közgondolkodás alakulására. A célkitűzések végrehajtása a hetvenes évek végéig jól alakult: javult a művelődés szinvonala, gyarapodtak a közmüve- WjM lődós anyagi, tárgyi feltételei, emelkedett Csepel lakosságának iskolázottsága és egyes rétegek általános műveltségi szintje. Delentősen csökkent a 8 általánost el nem végzettek TM száma, azonban a nyolcvanas években ez a folyamat megállt, bizonyos mértékben ez a réteg újratermelődik. Az utóbbi évek gazdasági fejlődésének bonyolult folyamata, az érdekviszonyok és értékek változása visszahúzó hatással volt a közművelődési munkára is. A fejlődés üteme lelessult, az igények jelentősen átrendeződtek, a több szabadidő nem jelentette a közművelődésre fordított idő növekedését. A kultúra iránti igény, ennek anyagi, tárgyi és személyi feltétélei inkább romlottak. A munkásmüvelődésben előtérbe került a szakmai képzés, s visszaszorult a szabadidő eltöltését szervező tevékenység. A közéleti magatartásban, a politikai ak|H tivitásban, a gondok iránt tanúsított felelősségérzetben je■■ lentkező pozitív tendenciák mellett mind a munkások, mind az értelmiség és a fiatalság soraiban növekedett azoknak a száma, akik politikailag passzívak, egyéni érdekeiket a közösség elé helyezik. Szabadidejük eltöltését az igénytelenség jellemzi, a tanulás, művelődés iránti vágy nem él bennük. A kerületi közművelődési munka - az erőfeszítések ellenére - sem tudta lényegesen elősegíteni a társadalmi problémák jobb megértését. A művelődési intézmények programszerkezetében ugyan előtérbe kerültek a gazdaságosság és a művelődéspolitikai célkitüzések összhangjának megteremtésére irányuló törekvések, de a fl| nagyobb bevételre való törekvés több esetben a művelődés tartalmi szinvonaIának róvására érvényesülhetett. |H ■
