Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1985-10-29
A szabadidő eltöltéséhez nyújtandó választék bővitése egyre % HÓI több pénzbe kerül, erre azonban jelenleg nincs lehetőség a , művelődési intézményeknél, ezért számolni kell a spontánul jB I szerveződő közösségek szerepének növekedésével. Ilyen kő< rülmónyek között sem mondhatunk le arról, hogy a közmüve^^B lődési párthatározat szellemében hatást gyakoroljunk a szócialista életmód, közgondolkodás alakulására. ^^B A célkitűzések végrehajtása a hetvenes óvek végéig jól alakult : javult a művelődés színvonala, gyarapodtak a közmüvelődós anyagi, tárgyi föltételei, emelkedett Csepel lakossáj BH gának iskolázottsága és egyes rétegek általános műveltségi _ szintje. Jelentősen csökkent a 8 általánost el nem végzettek ^^B ^ száma, azonban a nyolcvanas években ez a folyamat megállt, bizonyos mértékben ez a réteg újratermelődik. Az utóbbi évek gazdasági fejlődésének bonyolult folyamata, az érdekviszonyok és értékek változása visszahúzó hatással ^^^B| volt a közművelődési munkára is. A fejlődés üteme lelessült, |^B az igények jelentősen átrendeződtek, a több szabadidő nem jelentette a közművelődésre fordított idő növekedését. A kultúra iránti igény, ennek anyagi, tárgyi és személyi feltétéj^B ■H lei inkább romlottak. A munkásmüvelődésben előtérbe került a BB szakmai képzés, s visszaszorult a szabadidő eltöltését szer— ^B vező tevékenység. A közéleti magatartásban, a politikai ak^B tivitásban, a gondok iránt tanúsított felelősségérzetben je- TM lentkező pozitiv tendenciák mellett mind a munkások, mind az értelmiség és a fiatalság soraiban növekedett azoknak a száma, ^B akik politikailag passzívak, egyéni érdekeiket a közösség elé ^B helyezik. Szabadidejük eltöltését az igénytelenség jellemzi, a tanulás, művelődés iránti vágy nem él bennük. A kerületi |H közművelődési munka - az erőfeszítések ellenére - sem tudta lényegesen elősegíteni a társadalmi problémák jobb megértését. ^^B A művelődési intézményele programszerkezetében ugyan előtérbe ^B kerültek a gazdaságosság és a müvelődéspolitikai célkitüzé|^B sek összhangjának megteremtésére irányuló törekvések, de a ^B nagyobb bevételre való törekvés több esetben a művelődés tar^B talmi színvonalának róvására érvényesülhetett. ,
