Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1979-12-18
Egyszeri intézkedésre kerül sor január 7-én amikor 0,3 Vo ■H árszintnövekedés következik be, részint csökkenések ered^^B| menyeként. ^^^B Azt követően a működő ármechanizmus eredményeként 5 hó alatt ^B további közel 0,5 %-os növekedés megy végbe és a félév vé^B BH| gén ismét egy dátumhoz kötött szerény 'j-ban alig kifejezhe^B H| tő áremelkedés lesz. j^B ^^B Egy dolgot nagyon jól meg kell értenünk, és értetnünk, még ^^^B pedig azt, hogy az uj árrendszerben a fogyasztói árak relativ |B| H H stabilitását felváltja az árok folyamatos mozgása, változása. mm Az uj fogyasztói árrendszer kézbentarthatóságát megfelelő ^B ^^^B kormányhatározatok garantálják. A garanciák kiterjednek a ^B ^^^B: szükséges információ biztositására, az árváltozások időbeni ^B ^^^B előzetes bejelentési kötelezettségének érvényesitósóre, a ^B ^^Bfl tiszteséntelen haszon elleni harcra, a mainál színvonalasabb ^B ^ árellenőrzésre. ^B ^^B Hogyan alakul 1980-ban az életszínvonal? Az egy főre ^B jutó reáljövedelem országos átlagban az évihez viszonyítva ^B ^^^B azonos szinten marad. ^B ^^^B A munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4, 5 %—Ica 1, a ^B ^BBj fogyasztói árszínvonal ódig 3,7 %-kal emelkedik. B| ^^^B A reálbér, reálkereset 1979. második feléhez viszonyítva ^B B^B 0,5 %-ka 1 növekszik. ^B ^^B Ez úgy megy végbe, hogy a vállalatok béremelési lehetőségei ^B ^^^B - az'uj termelői árak a jövedelem és bérszabályozás rend^B ^^^B szerénél együttes hatásaként 2-9 % között szóródnak. j^B B| Nagyobb bérfejlesztést azok a vállalatok valósíthatnak meg, ^B ^ amelyeknél a munka hatékonyságának javítása mellett a lét^B ^^^B W szám is csökken. A kerületi gazdasági egységek a középme^B ^BH zőnybe tartoznak, a Magyar Posztógyár, a vigasz-dij szárnyon. ^B ^^^B Mert ott, ahol a béremelés feltételei saját erőből nem te^B B^B remtődtek meg, csak 2 %-os béremelést valósíthatnak meg. j^B ^^^B A központi bérszabályozásba tartozó gazdálkodó szervezetek^B ^^^B nél 4 % körüli bérfejlesztésre lesz lehetőség. ^B ^^^B Olyan vállalatok ösztönzésére, amelyek kiemelkedő eredménye^B B^^B két érnek el, pl.: tőkés exportjukat dinamikusan növelik, ^B ^^B| de ehhez létszámra is szükségük von, vagyis nem tudnak ^B B^^B csökkenteni, az állam fenntart 500 millió ft bérpreferenciát. j^B ^^^B Szerény bér és szociálpolitikai intézkedésekre 0,5 - 1 mii^B ^^^B liárd ft tartalékkal számol a népgazdasági terv. ^B ^B^B Ezek k őréről és mértékéről csak a gazdasági folyamatok B| ^^^B jobb ismeretében 1980-ban lehet dönteni. ^B _______________________________________________________________B
