Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1978-07-11
Ismert, hogy az államigazgatásban is lehetőséget teremtettek, ^B«B ' . hogy munkaidő után menjenek a dolgozók ügyeiket intézni. Az BBig üzemekben a vezetők, művezetők, üzemvezetők nem vesznek tudó- Mp ‘ miiét róla, nyakra-főre engedik el az embereket a termelésből -vV'- nem ők fizetik. Még nem tudják, hogy nem ők fizetik, egyszer BBB BBKf meg kell fizettetni velük, a akkor változás lesz ebben. ^ BB De mindenképpen az irányítást, a vezetési munka konkrétságát, BBEp előrelátását és legfőképpen a vezetés feszességét kell javi|||g§j ^B tani. Ha a politikai munkát nézzük ezekben a kérdésekben, ^^B B9B| korántsem a teljesség igényével, foglalkoznunk kell a vállala- BBB BBB toknál a nyugdíj korhatárt elértekkel, hogy megtartsuk őket MfflM BBB a termelő munkában. A munkaerőgazdálkodásban fokozott figyák- BB| |B| met kell fordítanunk a nyugdíjkorhatárt elért dolgozók foglal- BBH ■BB koztatására. Igaz, hogy a gazdálkodó egységek eddig is éltek BB| ^B| az évi 84o órás foglalkoztatás lehetőségével. Ez azonban nem BB [H b mindig esik egybe a vállalat, a népgazdaság érdekével. A munka^Bl erőhiány miatt - és ez csak növekedni fog az elkövetkezendő ^^B ^ években - az ösztönző nyugdíjpótlék alapján történő foglalkoz- 9H| BB| # tatást kell szorgalmazni. S a politikai munkára is szükség H B^B van ebben. Érvelni, hogy évi 7 %-kal növekedik a nyugdíj össze- BEM ||fi|| ge a fizikai munkát végzőknél, az alkalmazottaknál természete- BB| ^B| sen ennek a felét sem éri el. S ez év január 1-től lehetőség ^B van arra, hogy a tovább dolgozók nyugdga elérje a nyugdíjalap- ^^B ját képező havi átlagkeresetet. Sőt, évente most már pótszabad- |^B aág jár a továbbdolgozó nyugdíjasnak, és a vállalatok további kedvezményeket adhatnak, a munkakezdést rugalmasabbá tehetik BB| ^^B például - ahol erre lehetőség van. Azért emlegetem ezeket, ^^B ^BK mert amennyiben nem történik változás, komoly változás a mun^^B ^^B kaerőgazdálkodásban, ha eléri egyik-másik üzem a kritikus pon- |^B I^^B tót, ha nagyberendezést kell leállítani, - a bérpreferenciak fl^B ^BK most már elveszítették a hatásukat - és nem teszünk intezke|^B déseket a munkakörülmények javítására, nem foglalkozunk a nyug- BB ^^B dijba kerülő egészséges emberek tovább foglalkoztatásával, , gEB szervezett tovább dolgozásával, akkor még súlyosabb gondok ele ^Bfl • nézünk. j^^B Az I. félév előzetes számadatai szerint es a munkaerő csokkene- BBB ^BHI ae miatt is, az élő munka termelékenysége tovább nőtt. De a j^^B ^BB berendezések jobb kihasználása még szinte mindenütt feladat, BB és a szervező-nevelő munkát együtt kell alkalmazni, felhaszfl^B ^B nálni, hogy a nagyteljesítményű gépek állásideje csökkenjen, j^^B ^B és javuljon a karbantartás színvonala. ^^B H Van olyan tapasztalatunk is, hogy a túlórákkal gondosabban j^^B ^B kellene bánni, nem mindig a szűk keresztmetszet feloldásara, BB ^B hanem a szervezetlenség pótlására használják fel. j^^B ^B A bér és jövedelemkérdésről: A vállalatok a tervezett berfej^^B ^B lesztést az I. félévben végrehajtották. Itt nagy a szóródás, ^B mert van ahol 4 %, van ahol még 7 %—nal is több. És a jövede— j^^^B ^B lemben még jelentősebb a növekedés és a szóródás is, mert ^^B ^B a múlt év első félévéhez viszonyítva lo % felett nőtt a jőve^BB B^B delem a P0aztóban - ez érthető, hisz kormányintézkedés volt |^B| ^B| július 1-től, a Pannónia Szőrmében, a Csepeli Papírgyárban BB ^B és a BSZV-ben. , BB ^^B Ami figyelemre méltó, az az, hogy a bérfejleszte3, a műszak^^B pótlék kiterjesztése most már nem befolyásolja a fluktuációt. ^^B ^B S a kerület dolgozóinak jövedelemnövekedéséhez még egy illuszt- ^^B ^^B ^B ■ H ^b - 5 - H
