Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1978-05-04
ü csinált . üeiiát ez inkább most ilyen elhatárolódást akar mutatnj . És nem a legszerencsésebben érvelnek mellette, érvel mellette maga Carillo elvtárs sem. ,, mi pártunk álláspontja azonban ebben is legyen világos. Ne feledjük, a mi pártunk marxista-leninista elveken alapuló párt. Kádár" elvtárs felvetette, hogy a morxizmus-leninizmus oktatásébán - főleg a középiskoláinkban - vannak gondok. Máshol is persze, de azért itt erőteljesebben. Nagyobb figyelmet kell fordi- HH| tani arra, hogy világnézeti nevelést kapjanak. Nem minden mód- |HH| szer szerencsés ott. Külön felhívta a figyelmét erre az oktatóknak , tankönyviróknak, hogy itt szabad újítani is, és kezdőményezni, hogy érthetőbb legyen és mindenképpen a tudomány érzel■M mi kötéssel'is párosuljon. Nagyon fontos, hogy megértek a munkásosztály világnézetét • Ez a világnézet , a ma rxizmus — leniniz.nius ^ győzelmes világnézet, amelyet az élet igazolt. Még egyetlen más világnézetet nem igazolt. A hazafias, internacionalista nevelésre hívta fel a Központi Bizottság a figyelmet. Itt ismert az elvtársak előtt, hog/ Ameria kai Egyesült Államokban lévő magyarok, jobb oldaliak nagy kam-TM pányt kezdtek a magyarság sorskérdésében, aztán itthon is van jele. A ka rácsonyi^Magya r Nemzet számára emlékeztetek, Illyés Gyulától - aztán máshol is, külföldön élő, a környező országokbán élő magyaroknál is. Mi ebben a kérdésben elvtársak - tehát a viszonyunkban, a felfogásunkban - a határainkon túl élő magyarok kérdésében is csak úgy fogalmazhatunk, hogy osztályalapon és úgy, hogy nagy társadalmi kérdésünket, feladatunkat, a szocializmust előrevigye. Másképp nem fogalmazhatunk. Egyébként, akik ott másképp fogalmaznak, azok is valamilyen osztálypolitikát képviselnek, hogyha az rejtett is. Nem mindig rejtett persze, mert azért kiderül az, hogy van ebben irányultság is, szándékosság. Ez egy nagyon ko— nyes terület, elég a nemzeti szint meglengetni, s akkor máris előtör belőlünk a'nagy magyar. Ez nem lenne baj, hogyha okosan, hazafiságunkat összekapcsolva internacionalizmusunkkal, hogy egyben internacionalisták legyünk, hogyha mi azért elfogadjuk 0 a történelmi realistáét* Elfogadjuk és valljuk, hogy a nemzetiségi kérdéseket a szocializmus meg fogja oldani. Hogy közben most gondok vannak egyik-másik környező országban.’ Voltát, azt megelőzően is. Nem valószinü, hogy azzal segitünk, hogy innen követelünk. Mindenesetre a párt, a kormány azzal segiti az ő ügyüket leginkább, hogyha marxista-leninista nemzetiségi politikét folytatunk itthon. Itthon azt a néhány 'j-nyi - nem sok - nemzetiséget megbecsüljük , egyenlő állampolgároknak, nyelvük létét biztosítjuk, kultúrájukat, mert. ez példa, ez könnyit az odaát lévők helyzetén is, hogy mi magunk igy oldjuk meg. Másrészt pedig, ezekkel az országokkal kötött szerződéseinkben mindig valamiképpen szolgáljuk, megjelenik szolgálatunk. Az irodalmi munkával kapcsolatban, azt a tömegpolitikai munkát, ami a három év alatt végbement, a Központi Bizottság nagyra értékeli. A Központi Bizottság napirendjein, az alsóbb pártszervekben olyan kérdések szerepeltek, mint a párt propaganda munkajának a megjavítása és fejlesztése, az információ. Hogy tulajdonképpen rendszeresen tájékoztatjuk a dolgozókat pártnapokon, különböző rendezvényeken - ezek tömegméretűéit.
