Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1978-05-04

Do van valami változás, szellemben , a felfogásban, egyes

emberek magatartásában. Mem olyan, mint amire most azt lehetne Hn mondani, hogy ez általánossá vált.

A qa-dasági épi tőmunkáról , mint következő ilyen nagy munkáról, feladatról: A Központi Bizottság azt állapította meg, hogy a ^^M

mm:'' népgazdaság alapjai szilárdak. A magyar népgazdaság kepes volt

^M olyan körülmények között is - mint amilyen az elmúlt evekben

H kialakult, "rajtunk kivül álló okok miatt - dinamikus fejlődésre.

K Dói aláhúzzuk , hogy képes volt dinamikus^fejlődésre. ts a törne- MMI

qe|< közötti munkánkban mindenképpen ezt erzekletesebben kell ^M tudnunk bemutatni, mert nagyon sok kérdés ehhez kötődik, ami

itt az elmúlt években is felvetetttok. Hogy hogyan is er^ekel- HM -j'ük a mi gazdasági helyzetünket, gazdasági alapjainkat . Mar mond- MBi

^M luk azt is, hogy más országok ezt a fejlődési.ütemet ^ziveser ^M

MM elfő 'adnák , amit a magyar népgazdaság elért. Erve^s hataroza- ^M

BHi taink vannak a gazdasági épitőmunkara. bzeknek a hatdro.atokn.. j|

BB g mindegyike kivétel nélkül szol arról, hogy nagyok a bei-^o . r MM

MM W találtaink még, hogy koránt sincsenek ezek kiha^nalva. U e. . .

^M a tartalékok minden ipari, gazdasági ágazatban jelen vannak. ^^M

^M Persze, tudjuk azt, hogy a tartalékok felt orasa bonyolult mun <c. . ^^M

s a2t is többször mi magunk hangsúlyoztuk mar itt a partbizo M • ári ülésen, hogy ez nem rohammunka, hanem tartós, hosszú t avu ^M

munka De azért azt is hozzá kell tennünk, hogy nem elégségé,

^M az az‘erőkifejtés, amelyet eddig tettünk a tartalékok hasznosx asa^M bon. Ráadásul ezek a tartalékok újra és újra újratermelődne.,, re.

IBI Amit8mi°i9^tudunk és már többször megállapítottunk, azt mondta

^^B u Központi Bizottság is, hogy szabad munkaerő nincs es nem is

■ lesz. És itt kár arra tervezni, hogy majd ennyi munkáét, dóig B^B

zót veszünk fel, mert ilyenre az élet már nem lehetősége . ^Bfl

^M Itt sokkal inkább a szakmai képzősre kell a gondot fordíts ^^B

MK A a továbbképzésre, uj szakmák megtanítására, üzemek 1 ^M

MM w csoportosításokra és üzemeken belül is, a munkaidő jobb klhasz ■■

■Hl nálására a normák rendszeres karbantartásara, a munkaiegyelmre.

íSéŐnA U1 kérdés. Anibcn .. pont i B Írót t Búg tulajdon-I:éppen illant foglalt a,-, hogy oaszhenogbo kell hozni a munka^M hely és a munkaerő számát. No, most természetesen itt senki ne

^M gondoljon arra, hogy olyan intézkedések fognak megjelenni, ^^B

|^M amellyel munkanélküliséget akarunk teremteni. Ez nem cél. De MM

^B^l jobban összhangba kell hozni a munkahelyek számát a munker

^^^| Állás t foglal t a Központi Bizottság abban, hogy itt az ideje, ^^|

^M hony az ötnapos munkahetet megfontoljuk, fontolom vegyük, lnne. ^^B

I nersze feltételei vonnak. No, nem azonnal, hanem a 8o-as évek ele-I iéret me?t ig? szól a határozat. Ennek feltételei vannak. Az egyik

^M ilyen föltétele, hogy pontosan értsük : a 44 oras ^ti munkaidőt ^M

meci kell tartani. Tehát ez nem csökkenhet. Ehhez tartozik, nogy I ioailaq is rendezni kell a munkaidőt, mert jelenleg ebben a négy-BB vennégy órában is a tényleges, vagyis a papiron kimutatott munka■ idő 41,5 óra, mert az ebédidő a többi. Vagyis: a 44 órába az, I^B

^M ebédidő beleszórni t . Most, amikor azt nézzük, hogy egyik-másik fl^B

Bjj - is - I

h

h