Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1975-01-22
H néhány kérdést tisztázni kell az állásioglaláo érdekében. líagyon figyelemre méltó kérdés tapasztalható a felvetések ^^9 ^B között: a feloszlatás kérdése, kezdettől fogva meg van a ^^9 ppga a Közuonti Bizottságnak a feloszlatásra. Elméletileg ^^9 ^B lehetséges és miután elméletileg lehetséges a párt alkot^^9 ^B monyában is szerepelni kell. Azt ajánlanám, hogy^az észre- ^ ^^9 ^B vételek között ezt igy ne szerepeltessük. Ez magátél értetődő H joga a Központi Bizottságnak. ^9 A o.ponttal kapcsolatban: kevésnek találják, amit a fegyveres ^^9 ■ Vj\ v'Yífőkkel kapcsolatban a programnyilatkozat, illetve az irány^^9 H X'a'" elvek megfogalmazott. Találkoztunk olyan felvetéssel, hogy i ^^9 ^9 'V próbálták magyarázni, nagyon jóindulatúan, hogy ez a kévés | ^^9 ^9 is sokat mond. Ez igaz, de el kell ésmerni némi hiányérzet * ^^9 Felmerült a Budapest és a vidéki városok fejlesztése, aranyos- ^^9 sága, vagy az abban tapasztalt aránytalanságok. Ezt a BPB. ^^9 ^9 feltárta és 1969-ben jelezte a Politikai Bizottság felé. ^^9 I ^B 9 Ennek következtében lett kiemelt feladat a főváros fejlesztése 9^B illetve fejlesztésének fokozása. ^ Budapesten beüli differenciálás és a belső aránytalanságok ^^9 felszámolása szintén sok problémát okoz. A mi testületiünkben ^^^B sokszor higgantan, sokszor értelmektől átfütötten nagyon sok ^^9 konkrét mutatóval, kerületek közötti üsszehaeonlitúsban ■ kimutattuk, hogy negatív, hátrányos helyzetben vagyunk. ^ ^^9 Ez bennünket foglalkoztat és kötelességünk a Budapesti pártve- ^^9 zetés figyelméét erre felhívni. A programnyilat és irányelvek ^^9 lehetőséget adnak arra, hogy ezek a különbségek csökkenjenek, ^^9 illetve megszűnjenek és ha lehet igazságos helyzetbe kerüljön ^^9 \ kerületünk. j^^9 A A II.fejezetnél: kérek hozzájárulást, hogy a vita alapján meg- ^^B felelő megfogalmazást alkalmazzunk. ^ , 99| 6 'Többen hozzászóltak a műnk;sosztály saját fejlődése biztositasának feltételeihez: azt hiszem azzal egyetértünk, hogy a ^^9 B munkásosztálynak nemcsak joga, hanem kötelességei, hogy a j^^9 w proletárdiktatúra államával, annak segítségével nem ugy, hogy _ V^B mások károsodjanak, de a saját fejlődési lehetőségeit biztosítja. Ha ezt nem tudjuk biztosítani hiába volt a szocialista fórra- j^^B dalom biztosítása. Nyilván, hogy a munkásosztályt egy olyan ^^B színvonalra kell felhozni, hogy a többi osztályokkal, másrétegélekéi egy szintre kerüljön. ^^9 Helyes volt az a gondolatment, ami a tulajdonviszonyokkal kap- ^^9 csolatban elhangzott. ^^9 üzemi demokrácia kérdése: szélesíteni kell a celeményeserét a különböző rétegek között, Ha ez a véleménycsere nem történik ^^B meg tulajdonképpen egymás mellett fognak elhaladni. Ennek rendkívül jó területe az üzem, az riüzemi demokrácia, mert ^ ^^B tulajdonképpen ott van a csak munkás. Ha az üzemben nem csinál— ^^^B juk ezt a fajta találkozóját a rétegeknek, akkor hol? Ennél ^^B alkalmasabb területet nem látok. __ ^^9 Az elosztási viszonyok tökéletesítését, a differenciálás igjazságos megvalósítását az üzemi demokrácia valóságos létesítésével ^^B kell megoldani. Ahol az áüzemi demokrácia csorbát szenved, ^^B ott a béraránytalanságok gyakoriak. ^|9 Hp IH-Kánozki Tótért et,;
