Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1972-01-14
■ ^^R föliilp'te^Gn kikéozett emberekGt kenyszeriiiriek. tci/gorv o* dc^. -c , felületesen ki p ^ jv„ oteves terv időszakára az anyagmozgatas tovább;.ge~ ■ stb, vezetői beosztásiba helyezni. Ez a gépek üzembi ztonsága pesitésére az ipari üzemek 28,2 millió torintot irányoznak elő. ■ *s veszélyezteti amellett, hogy nagyon növeli a balesetveszély Ebböl & Papirgyár 21 mimót, a többi 5 gyár 7,2 millió forintot. /S jelenlegi helyzet érték e l é s e a.z ÁFOR a rekonst- uk- ió keretében kívánja megoldani az H anyagmozgatás fejlesztését. Az említett 28, 2 millió forintos b~ ^^B M A vállalatoknál ismerik az anyagmozgatás fejlesztésén-* I -uházás az ipari üzemek összes gépiberendezései értékének ^^B H jelentőségét, szükségességét, de azt nem lehet tapasztam. w ogy 2 %- át teszi ki. Az időközbeni elavulást, selejtezést figyelembe-H kiemelten fontosnak tartanák. Külön szakembe- általában nem véve ilyen mérvű fejlesztéssel előrehaladást nem lehet elérni. ^^B M foglalkozik vele, az egyéb műszaki és fejlesztés; kérdésekké ^R foglalkozó személyek hatáskörébe tartozik ez a terület is. A belső anyagmozgatás és ezen belül a szállítóeszközök ^B 0^ 00 (vasúti ko-.sik, tehergépkocsik stb, ) ki- és berakása felvet Az anyagmozgatás fejlesztését helyesen a gyártás, folyamat. anyagi szempontokat és népgazdasági érdekeket is. ^^B ^B a gyártási technológia fejlesztésével párhuzamosan annak k égé ^^B ^Rj szitáséként képzelik el. Jelentős kezdeti eredményeket értek e. 1969 ben a 6 iparvállalat 5,9 millió lorint vasúti kocsiállásj^^B ^B a Csepeli Papírgyárban, ahol a nehéz fizikai rckodómunkák kö pénzt fizetőit ki, 1970-ben már 9 millió forintot, tehát többet ^^R ^B zül többet sikerrel gépesítettek. E téren minden gyá -bán nagyok mint amennyit 5 iparvállalat ebben az évben az anyagmozgatás M a feladatok, de anyagiak hiányában ■ bár látják a problémákat ejlesztésév i élzó beruházásokra torditott, Az is tudott, hogy a ^^B a megoldásuk még sokáig elmarad. A vállalatoknak a jövőben ke siál’áspénz nemisak a vállalati önköltséget növel,., hanem H a komplex fejlesztés elsődlegessége ellenére is intenzivebbe.' rontja a vasúti kocsipark k ihasználtsagát. akadályozza a nép ^R szükséges a részfeladatok megoldásával foglalkozni. gazdaság szállítási feladatainak zavartdan lebonyoLitását ^^B H| Az anyagmozgatás helyes fejlesztése esetén jelentős munka Az uj beruházásoknál az anyagmozgatás követelményei á j^^B ^R erőt lehet felszabadítani és igen nehéz fizikai munkát lehet gép^ ^ tciábar 'igyekeznek 1 a vállalatok figyelembe venni, de ez nem H siteni. A vállalatok sok esetben csak a létszámhiány ellensúly-mindig valósítható meg azonos szinten, a termelőberendezés BH zását tartják fontosnak. te h ritkái műszaki színvonalával mert ko-iátokat szab az anyag ^R (.ehetőség, ^^B ^B| A gyárak és üzemek többségének van elképzelése a szá ^^B ■ litás és rakodás fejlesztésére. Ezek azonban a legtöbb esetbe' I Az anyagmozgatás fejlesztésénél nem hagyható figyelmen H nem műszaki felmérésekre, hanem az égető szükségszerűsége* | kivu. az a ko ulmény, hogy a szállító és rakodó műnk i nagy ^R re épülnek. AÜg van olyan üzem, ahol megfelelő szakértelemmé balesetveszélyes. Fontos tehát a munkavédelmi helyzet, a mun ^R felmérték volna az anyagáramlás útjait, c sak a Papi. gyár , endkakörulmények állandó javítása. E téren bizonyos 'ejiodes ta ■ kezik anyagtolyamábrávol, ami elengedhetetlen feltétele a kopasztaiható a Csepeli Papírgyárban, ahol a nagyvoiumen i anyag ^B szerű és hosszú távú fejlesztésnek. Nem kielégítő a vállalat -k mozgatás mellett sikerült a balesetek szarná'; a' 1968-as 155 ■ kapcsolata a különböző szállítással foglalkozó kutató, tew-ző ^ 1970-ben 105-re csökkenteni. A Magyar Posztógyárban a ■ ^^B intézetekkel sem. balesetek száma 18-ról 25- re növekedett, de súlyosságuk vala- B^| ^R melyest csökkent. H ^R R AC A 4___________________________
