Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1972-02-25

ifjúság beilleszkedési, folyamatait. Mindamellett - ez kitűnt eredményeket. Helyzetük javítására az üzemekben és más

mm a viták során - kevés helyen megy át cselekvésbe az ifjúságmunkahelyeken munkatervek készültek. Közéleti aktivitásuk^m politikával való azonosulás. Akadnak olyan szélsőségek, minak is nagyobb teret nyitottak az o^er -o --:i es tanácsi.

^m szerint a fiatalok nagyrésze még nem alkalmas önálló feladaválasztások, miután nagyobb számban, kaptak, bizalmat (kcptok elvégzésére; másfelől úgymond komolytalanok, erkölcsileg viselőnőt is választottak). A párthatározat ad irányt a

szabadosak és megbizhatatlanok. E nézetek szegényes ismeretovábbi szemléletformáló tevékenységhez és cselekvéshez.

■■ tekből táplálkoznak. A fiatalok egyrészében is él bizalmat- Meg kell még enliteni, hogy pártszervezeteinkben minden itt

^m lanság a felnőttekkel szemben. nőfelelőst is választottak,

I

A kerületi Pártbizottság és az állami vezetés szükségszerű- A lakosság közéleti gondolkodását igen nagy mértekben r een nem elsősorban a vitákban, hanem a pozitiv tevékenység, folyás olt a a párf X. kongresszusa és annak e lőkae/i lése.

cselekvés szervezésében látja a feladatát, ugyanakkor vá^ Ebben az időszakban a kerületi ■ i ■ í t -ug

laszt kiván adni a felvetődő kérdésekre is. Társadalmi csemunkatársai széles körben eJ.besz--g*1 ■--v a párttagokká:1, s

lekvéonek mondható a Csepeli Ifjúsági Park megépítése, a közvetve a lakossággal is párbeszéde" folytattak. Ez a

KISZ-bizottság által szervezett kommunista vasárnapok. Egészbeszélgetéssorozat tovább folyt a ta ács .!o. lusok szer- H

séges kezdeményezés a csepeli diákklub létrehozásának terve vezésének időszakában, a jelölő gyűlés eken • s a vh iasztoi

és megvalósitása. S cselekvésnek minősül a fiatalok élet- és beszélgetések során. Kitűnt, hogy a lakosa

munkahelyi körülményeinek javítására irányuló tevékenység sában első helyen a szükebb lakóhely fej t- -.-te se,

H is. Ennek átfogó programjával azonban országosan is adósak let fejlődése s az életszínvonal alakulása jelentkezik. ■

^m vagyunk. Társadalmi és gazdasági feltételei ugyanis még nem Ezen beiíil találhatjuk az egyéni, a kisebb közösséget (ut- H

^m értek meg. ca, s lakói) érintő ügyeket, az országos belpolitikai kétdéseket, s a külpolitikai eseményeket, Már ma is lemérhet■ Ellentmondásokkal terhes képet ad a szocialista közgondollcojmc’ h°ey a párt X* konsresszusa jelentős Lépést eredmenye- H

H dásról a párt nőkkel kapcsolatos politikájának végrehajtási f * zett elöre’ mert mindinkább előtérbe Ke H

H munkája. A kerületben is találhatunk, nem kis számban, konzer, gazdaságpolitikai és erkölcsi kérdések, igaz ■

H vativ nézeteket. A munkásasszony szerepét csak bizonyos muncsak e3etleges tulzó formában’ de a lenyegas kérdéséc meg- M

kára korlátozzák, a nem, vagy nehezen akarják elismerni az értésének vetületiben is . A lakosság - mindene ■

egyenjogúságot; az egyenlő jogokat. Az üzemekben és a vállaí párttagság - látóköre szélesedett. A gyakorlatban apct ■

latoknál még gyakran találkozunk a nők lebecsülésével azzal dák össze a helyi» kerületi és budapesti, továbbá az orsza

a nézettel, hogy nem alkalmasak vezetői munkakörre. Le becsűgos késeket, a keresik a folyamatok kapcsolatait és kői- H

lik a nok szellemi képességeit, csupán - mert nők . Nem érvényesül mindenütt az egyenlő munkáért egyenlő bért elv sem Y

■I Wndo*.k ellenére elmondható, hogy a dolgozó nők merttélé-e Természetesen, aligha mérhető le egy ev után pontosan a X. H

H társadalmi, politikai és emberi megbecsülése terén értünk el kongresszus hatása. De a tényék elmen azt szén lelte ,r, H

H - 9 - I

’ ■