Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1969-06-06

■ beilleszkedésüket az üzemi millióba maguk is segitjk.

A munkások értelmiséghez való viszonyát lényeges H fejlődés jellemzi. Kifejezetten értelmiség-ellenes Ear:.~ H

gúláiról még az egyes munkásrétegek oldaláról sem lehét-beszélni. Ennek ellenére a vélemények és általában, a

■ . kapcsolatok differenciáltak. Az üzemi szakmunkások és a H

^^B törzsgárda viszonya a közvetlen termelésben résztvevő

■ . műszaki értelmiséggel kimondottan jó. Hasonló a helyzeo

■ az esetek többségében a gazdasági vezetők és a szak■ munkások, a törzsgárda tagjai között. Több éves isme■ retségük, szakmai hozzáértésük, komoly erkölcsi pangói,

H ^ megbecsülést biztosit számukra. Természetes, tehát,

hogy véélményükét kikérik és arra építenek is. Az üzemi H

demokrácia munkásokat érintően nem elsősorban szerveze■ ti, hanem személyi oldalról érvényesül*

■ Megfelelőtök mondható, de nem amyire JÓ a munkasoknak az un. "irodai értelmiséggé. " való kapcsolata.

Ezeknek a stílusa, modora még napjainkban is kevésbé igazodik a munkásokéhoz. A munkások és az értelmiség

Wm kapcsolatának pozitív alakulásában alapvető szerepei ■

■ w játszik az üzemi demokrácia növekedése. A termelési H

H T tanácskozások és más üzemi fórumok szervezettebb és H

^^B tartalmasabb működése az értelmiség és a munkások ke—

zotti kapcsolatok tartalmát is kedvezően alakították.

■ Ennek eredménye: valamennyi vizsgált üzemben olyan n -talános helyzetképről lehet számoi adni, hogy a munka—

^^B sokpt alapvetően érintő kérdésekben kérik véleményű■ 4 két. Szinte üzemenként változik azonban a helyzetkép a

tekintetben, hogy a végrehajtásnál mennyiben veszik a M véleményeket ténylegesen figyelembe.

& munkások és az értelmiség kapcsolatát, helye., irányba történő fejlődését nagy súllyal befolyásolta H

az a körülmény is, hogy a gazdasági vezetők többségé H

| I