Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1968-12-20
örvendetes, hogy az 1968-as év vezetési, színvonala személycsere nélkül is emelkedett. Hiszen a cél nem az, 'hogy leváltsunk valakit ha munkája nem zökkenőmentes, hanem megtartsuk és jobban dolgozzon. , . .... Jelentős hangsúlyt kapott a beszámolooan a piaci igények kérdése, ezen belül a termékek korszerűsítésének helyzete, a kereskedői tevékenység fejlesztése. Az egyszemélyi vezetés és kollektív vezetés kérdésének tár-_ gyalusakor a gazdasági vezetők felé javaslatként hangzott el, hogy az eddiginél jobban támaszkodjanak a dolgozók, a párttagok véleményére, javaslataira. 1968-ban a szakszervezet szerepe lényegesen megváltozott, már nem "panaszkodó szerv" hanem a társadalmi vezetés életének alkotó eleme, természetesen nem mindenütt egyformán. Ugyancsak komoly biztató jelei mutatkoznak a KISZ szervezetek fejlődésében.. felvetődött, hogy nagyon sok az értekezlet, azokat a megbe• széléseket, amelyek nem hasznosa,: meg kell szüntetni. Annál is inkább, mert ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem tudnak megfelelően felkészülni. Az utóbbi időben több'vezető elvtárs elhanyagolja a pártéletet, a párttaggyűléseken őszintén vessék fel^a problémákat és igyekezzenek a kommunistákat maguk mellé állítani, megnyerni.-Ügyelni kell arra is, hogy a több haszon szerzés a több pénz szerzés miatt nem kerüljenek távol a munkásoktól. Ha nincs jó kapcsolat a beosztottak és s vezetők között, akkor a dolgozók bizalmát sem tudják megszerezni. Konkrétan a Duna TSz. esetében vetődött fel, hogy nem megfelelő emberek vannak a vezetésben és ezt a kérdést feltétlen rendezni kell. A vállalat önállóságának értelmésésével kapcsolatban véleményünk szerint ez attól is .függ, hogy a vállalat a meglévő eszközeivel hogy tud gazdálkodni. 'Ugyanis ma már a vállalatoknak annyi önállósága von, amivel még több eredmény elérésére k e o e s. • A létszámgazdálkodást fel kell váltsa a munkaerőgazdálkodás. A munkások számára sokkal jobb munkafeltételeket te II biztosítani, mert ha nem ezt teszik a munkások más vállalatnál keresik meg ezeket a lehetőségeket. 1959-es fe tokkal kapcsolatban: Jelentősen előtérbe kerül a műszaki és közgazdasági kultúra fejlesztésének szükségessége. Uj beruházásokra csak akkor kerülhet sor, ha a megkezdettek befejezést nyernek. A bérfejlesztést a gazdasági vezetőn vizsgálják felfii, mert az adatok szerint aláterveztek. Ugyanakkor a béren kívüli fejlesztés nagy. A kettőt összhangba kell hozni megfelelő helyzet kialakitásara. Mivel 1969-re várhatóan a kormány egy sor szigorítást fog életbe léptetni, a vállalatoknak ezzel számolva még jobban kell- megszervezni munkájukat. Hitelképessé kell képezni a vállalatokat. Jelentősen kell javítani a külkereskedelmi tevékenységet, határozati javaslatok; Valamennyi" vállalat analizálja a munkát, a vezetést, mit $ <- 2 -
