Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1963-05-29

I - 9 - ■

I egyösszegű utalványozási! adnak ki és meghatározzák a ^R

■ köve iélményükét ott a dolgozók nem nézik a 8 órát ól ^R

m el tudnak érni jó munkájukkal 115-120 %-ot is. jSH

■ Igen eredményesek voltak a munkaversenyek is. ^R

■ Tény az, hogy ha a dolgozók látják, hogy munkájukért mit

m kapnak szívesen meg Idlgoznak érte. m

R t;z a módszer egyébként az cnkölt aógosökkentést is ele^R

R segiti. H

| Kovács L.ot# */: ’o tógyár:/ 11 munkalielyen látogattam meg és az a me álla-R ---------------- pitásom5 hogy a Központi Bizottság határozatát a lehető-R só síihez iáért en igyekeztek végrehajtani .Azonban ez rém

H mondható el a tervdokumentációkra vonatkozó. Oda kell hat-R i, hogy a 6o-as határozat n lehetőségekhez képest megva- ^R

R fésüljön a leggyengébb területen a t rvdokumentációk terű- ^R

R létén. H

M Olyan ipari létesítményekkel is, találkoztam, ahol az rni- ^R

Dg 1 t áll, lehetne a gépeket szerelni csak é non, hogy ain- RR

R csenek meg a gépek. Ilyen és ehhez hasonló dolgok késlel— ^R

R t tik a beruházások elkészítését. Úgy kell, hogy gyorsan

0 és ütemesen megvalósuljon a betervezett létesítmény és mi- ■■

R előbb hatékonnyá váljon. Szeretném aláhúzni, hogy tegyünk

R olyan indítványt, hogy ezekben a kérdésekben jobban kell ^R

■ előremenni. ^R

■ Hiányosságnak tartom az anyag hanyag kezelését. Meglátój^R

R som szerint az anyagok helyez tárolásával lényoges érték- ^R

■ megtakarítást tudnának elérni. zerintem az anyagellátás ^R

R és helyes tárolás kérdése sokkal fontosabb, mint az, hogy ^R

R túlórával hozzuk-e be a lemaradást. Lényegesen nagyobb ka- j^R

R rok keletkeznek szervezési és anyagpocsékolás területén, ^R

R mint mondjuk a túlórák kifzetésokor. ^R

R örvendetesen tapasztaltam hogy milyen lendületesen dolgoz- IR

R nalc é egyáltalán ahogy hozzállnak a munkához és dolgoznak. |^R

I Iia isonlitást teszünk a korábbi évekhez képest ^R

R az építés területén meg kell állapítanunk, ho y jelentős ^R

R fejlődést értünk el. Elmard it az építkezés színvonalától ^R

^ a szí ,> színvonala és a viIá -színvonalhoz viszonyítva ^R

Rj w ez alacsonyrendü. A nagygépesités területén mentünk előbbr ,|

R de kisebb gépok terén egyáltalán nem. Ezt a kérdést, ille-R tókec elyén fájjon elvtársnak kell felvetni. ^R

R ‘ Bola et.s ilult óv őszén a párté tekezlet határozata kimondta, hogy a H Csepeli Papírgyár beruházását különösképpen figyelemmel RR

R 1 keli Ls< pni. Ezt azért nem tartottuk be - bár a Papírgyár-R ral a megegyezés megtörtént - mert a Papírgyár nem jutott ^R

R hozza a pénzhez és mi nem tudtunk ennek hiányában dolgozni. ^R

R A beruházási módszer ha a műszaki szempontokat vesszük ala- ^R

R pul rendkívül hátrányos. Maga az építési munka elindítása ^R

R jogi aktus. H

R Hasonló eset történt a pestvidéki gépgyárnál. Többizben

R kérték, hogy kör.sük meg a kivitelezési szerződést, bizonyos ^R

Rj mértékig kényszerítőttek is bennünket ennek megkötésére ^R

R és amikor a szerződést elküldtük 7 millió Ft.rol a bank ^R

■ nőm igazolta vissza csak 5 millió Ft-al. Ez megengedhetotlen^R

R A tervezőkkel való kapcsolatunk nem mondható megfelelőnek. j^R

R Úgyszólván egyáltalán nem ismerik a szervezési dolgokat. ■R

Rj Az ő elképzelésük sérthetetlen és mi hátrányosabb ielyzet- ^R

Rj bon v gyünk minden tekintetben. ^R

I I