Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1963-09-20
H ' * fl§fl I - a - 98 9 Iskola Iskolai átlag Napközis átlag H I Iskola-tér 3,6 3,8 BB M Kalamár 232-es 3,^ 3,5 H| B Ligeti K. 3,5 3,8 |B K Szúró sa-u. 3 .,4 3,5 |H B A kerületi tanulmányi átlag 3,5, egyezik a napközis kerületi átlag^B B gal. Ez pozitiv jelenség. ^B B A reform célkitűzések között igen előkelő helyet foglal el az az elv, |H B hogy képessé kell tenni tanulóinkat a középiskola elvégzésére is. Az ^B B ehhez szükséges feltételeket kerületünk biztosítani tudta, a tovább- ^B B tanulásra jelentkezők igényeit ki tudta elégíteni. A középiskolákban BB B beiskolázott tanulók aránya 52 % volt. Ezzel az aránnyal azonban nem j» lehetünk elégedettek, hiszen jóval a budapesti átlag alatt volt. A flM B fővárosi beiskolázási arány az 1962/63-as tanévben 72,A %-os volt. BE B Biztató jelenség ugyanakkor az, hogy az 1963/64-es tanévre a középis- Bfl B kólákba felvettek száma 529, azaz 62,á %, Természetesen teljes képet ^B B a fejlődésről csak akkor láthatunk, ha ismertté válik a fent jelölt^ j^fl B tanév beiskolázási adatai. Megjegyezni kívánjuk.; hogy lo tanuló kivé- |H B telével a középiskolákba nem jelentkező tanulók'valamennyien elhelye^ |H B kedtek és különböző területeken tanulnak tovább. Legnagyobb részük ^B B ipari tanulónak ment. Még nagyok a tennivalók a szülők szemléletbeli ^B B felfogásának megváltoztatásában. ^B B III. A mtnkaoktatás helyzetének elemzése. Bfl B Az 1962/63-as tanév újabb fejlődést hozott a munkaoktatás beilieszté- ^B B sére a közoktatási rendszerbe. Kezd kialakulni bizonyos fokú összmunka ^B B - mondhatnánk az óvodától a középiskoláig - a munkaoktntás megszórva- aH B zésében. Kerületünk valamennyi általános iskolájában - a 12.évf.isk, ’j^fl B kivételével - tanitják a gyakorlati foglalkozást. Gyakorlati foglalko- MjB B záson a felső tagozatos tanulók 85 %-a vesz részt. /:Országosan Bfl B 66 %:/* Az iskolák loo %-ának van tanműhelye, illetve szüksógmüholye. |H B Szakmai előképzés /:5+l-es rendszer:/ A munkára nevelés középiskolai B kimunkálása kerületünkben jelentős hagyományokra tekint visara, Közép» flB B iskolás tanulóink már az első kísérleteknél bekapcsolódtak az üzemi flfl B munkába, jelenleg pedig valamennyi gimnáziumi osztályunk 5*. '1-os jell^ ■■ K gü oktatásban részesült. A kerület ipari jellege, üzemeink nagy száma B nyilvánvalóan jó lehetőségűket nyújtott a munkára nevelés programja-K nak megvalósításához /:a csepeli iskolákon kívül számos belső kerü- - flB B leti gimnázium gyakorlati oktatása kapott helyet a kerületi üzemekben"/., f^fl B Cél az, hogy a középiskolás tanulók a nagyüzemi munkásság politikai, ^B B erkölcsi nevelőhatásával megtanulják a fizikai munka megbecsülését. ^B B Másrészt, ^hogy a gyakorlatban ismerjék fel a szellemi, és fizikai műn-B ka közötti szerves összefüggést. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy flB B egy-egy szakmában bizonyon fokú előképzést nyerjenek.. WM B Ennek megfelelően arra törekedtünk, hogy minél több gimnáziumi tanuló ■■ B 5+1-es képzését valósítsuk meg,üzemi formák között. A problémát azon- ^B B han éppen az jelentette és jelenti ma is, hogy gimnázistáinknak csak■ nem 7oj3-a leány, ami szakmai előképzésben való részesítésük é c.ictősé- |H B gét erősen csökkenti. Azok a. kerületi próbálkozások, amelyek a tanuló- Bfl B kát üzemben'foglalkoztatták /sPosztó, Mirelité, Vasmű:/, nem jártak kellő flB B eredménnyel. Egyrészt akadályozták az üzemi termelő munkát, éppen ezért B| ■ helytelen nevelő hatást is gyakoroltak az abban megfelelő szinten be ^B B nőm kapcsolható tanulókra, másrészt módszeres szakmai előképzést nem ^B
