Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
I H ■ • Ma a,*. r*széneL*é!Uik«i-á l!Ez az állás,„gin,és, * *‘~' U-*‘^ M Hintái arclacd, meglu....őzé vadaiba. kóvelkezlk. LA kUIm U bIU« I ségesünk^ Hogy ozilárdau ,émogaUa-e a munkásosztály hatalmú,, az nemcsak . Impotaürs ,H t5[f hanem mindenekelőtt tőlünk függ. l Termesze,esen a városi kispolgárság szocializmus, épllélársadolmunknek az, a részé, álko,■ Ja nm„,y„él a mull csökevónyei is még erősön halnak. Éle,mélában, szokásaiban még »o I olyan negatív ,én,ezé ,apa,z,álba,ő, amely csal szívós ideológlai-polliikai neveléssel szunlei|H| hető meg. De megszüntethető. l Ami, a kispolgársággal való polkánkkal kapcsolnlosan yelenleg még tel szok.ak vetni, az a ■ Wvelkezá, szocialista iparunk és kereske,leírnunk mó, el Indán látni, ki iudra elégüen, népünk ■ ■■ szükségleteit, s Így nem értbe,á, hogy a városi kispolgársággá! miért vagyunk iulzo,tan enged*■ ^ kenyek. Ebből az engedékenyéből kóvelkezlk, begy sekkel pírban élnek, min, a munkások. l tv^r fentebb vei, azé arról, begy a város, kispolgórsóggal nem lel,el úgy fellépni, nem lehel az ■ esz,élv',arc olyan eszkózell, módszerei, alkalmazni, mlntlrn a manká.eszlóly és a városi k, -■ polgárság kozó,, antagoníszlikus ellen,mondás állna lenn. Tcrmásze.esen a l.spolgarság azon ■ ragjaival szemben, akik ellenségesek lérsnrlalmunk eéU.ivnl szemben, a Magyar Népköz,ér.a-HH o.ójj törvényei alakján járunk el. l Mésrész, nem Igoz az, begy ezoolallsla iparunk é. kereskedelmünk mér népünk minden szűk■ só-leiéi ki tudja elégi,eni. Emlékezeloeek azok az évek, amikor az adót, lel,ételek., nem ve,luk H figyelembe e kérdésnél, » ennek politikailag kóros kévolkezmény. leli. ■ ^ Végül nem fedi e veléeégol, begy a vérosi klepolgérség egésze robban él, mini a munkásasz■ • tál,. Az igaz, hogy egye. rélege, jobban élnek. 1,1 kél tényezőt kell figyelembe ve....... rnunU. M ■ j„k milyen értéke, jelen,, mésrész, ne,a szabad megengedni, begy jogialan Jövedelemre ieg,. H ■ nBk szert. Ez, egy,ész, a szociális,, ipar .érmékéivé, és érpél,Ilkánkkal, másrész, helyes adó- H politikánkkal leliet befolyásolni. Amikor £érlunk_ezoyetségtiolltlkéjéban^megbalóro.zda a Városi kjHpoWv84glLai Vüló hüpefolü-_ WM ■ ,,,;k formáit, jellegé.,. akkor marxién,u~ l.,,inrzm,:» ,1 ,pp„„ .k szellemében MA »L M A_m,adMléli JrizM.tmónMl.é_oszldb:oJi iaaiaJy9iioMo|s!L-Po|ilLkáJLhrói, ■ A prolelsrlétue d,k,a,„réia nem énnél, hanem eszkéz n prelelarlélus o.zlélybarcéban, az e.z- M ■ tálynélklill társadalom meg,orom,ésére. Ebben a folyamalbon a „reg,len,olt uralkodó oszlá H ■ tagjai elveszi,ik klvéllságalkal, e olyan fel,élelek kézé kerülnek, amely éke, lokoza,o.o„ delgo- H ■ zókká gyúrja él. A szocializmus épllésén.k bizonyos Időszakéban velük szemben az aszály- M harc olv n eszközei kerülnek elélérbe, omelyek addigi élelezemlélotük mmnMllozésénak elé- H 88gilósé,„ Irelyeztk é sulyl. Ez a p,öle,érié,esnek abbéi a teladalébal kóvelkezlk, begy az cg sz M társadalmat folszobadllsa. A volt uralkodó oszlélyok lógjál szompor,Iáéból ez azt jeleni, rogy H
