Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)

1961-01-20

I - 15 -H Bbhon a harcban « értelmiségnek j.l.nió. s7.er.pe van. Értelmiségünk Jele,nősebbik része 9^9

■ Qzonbn„ még nem marxisln, He nem is ellensége a nzoeinlizmnsnek. Csak egy minimális része

R á|| élesen {ízemben társadalmunk törekvéseivel.

\z értelmiségnek szocializmust építő társadalmunk jelenlegi smkaszábun, a szocializmushoz R va|ó viszonya egyre szilárdabb, s ideológiai téren is egyre többen teszik magukévá a marxi/.^^B

R nuts-leninizmust. Különösen a szocialista társadalmunk két alapvető osztályából származó értei|m

M

R miségiek. F.z a folyamat az alapvető,. Ezt nem látni, s nem venni észre, komoly hiba fonásául HHH

szolgálhat az értelmiséggel való kapcsolatunkban. Másrészt lebecsülését is jelenti a szocializ- H| hutásának.

Tevmészelesen az értelmiség Nlö-lés. nem nponlánul m.gy végi... IfetMx. nylll eszmei polé■ mint tesz szükségessé azokkal, az értelmiségnél lokozollabban meglalalüató, bnrzsoé nézetekkel |M|

szemben, amelyek uz alapvető folyamat kibontakozását hátráltatják.

• Tehát az értelmiséggel való szövetség formája és tartalma: .együttmökodés a szocialista .társa, ^^B

R Jaj"TM felépítésére a szocializmus minden, területén; a termelés, a kulturlorradalom megvalositá .

|H sa. terén és nyal' eszmei harc az ezt gátló, az értelmiségiek egy. részenél megtalálható, tényii.,. HH|

H zökk.el szemben. Az értelmiség nem .marxis: la^de_nejn js .ellenséges j észé vei való ellentétünk,

R népen belüli ellentéthez Jartozik. így az osztólyh;nc...mócls.ze.i^..oszköze velük, szemben itt is. ^^B

B| müs^ niiidha.jyn.tagonjsztikus.eMentnioiiflás ájlnaJeniK Hogy az értelmiség jelentős -észével való 000

^B ellentét a népen belüli ellentéthez tartozik, az uz értelmiségnek társadalmunkban elfoglalt helye-H bő| és szerepéből következik. Ez az elleniét megszűnik, mikor az értelmiség ezen részé ütne-R| valódik. Ez a folyamat természetesen nem máról-holnapra következik el. Ez a kapitalizmusból ^^B

H a szocializmusba való átmenet történelmi szakaszának egyik lényeges, megoldható problémája.

^B Nyilvánvaló, hogy a marxista értelmiséggel - tehát az értelmiség e részével - nincs ellenté-Hj 0 ,ank. (Itt jegyezzük meg, hogy a régi és uj értelmiség fogalma, ahogyan ml ezt értettük, nem ^^B

H helyes. Uj értelmiségnek azt kell tekintenünk, aki marxista-leninista világnézetet vall. Az uj ér-BH te lm is ég közé nemcsak a népi demokrácia neveltjeinek egy része, (és nem egésze) hanem

R| azok i8 ide tartoznak, akik mar népi demokráciánk elölt Is az értelmiségi réteghez tartoztak,

R| de az idők folyamán marxistává, szocialistává nevelődtek. A problémák elkerülése végett az a ■■

H fogalom használat a helyes, hogy marxista értelmiség és nem marxista értelmiség.) ^R

■ A magyar értelmiség döntő többségének útja rendkívül zegzugos volt. Sok olyan reakciós hatás ^R

H érte hosszú időn keresztül, amely megnehezítette, hogy zömében a társadalom haladó áramlatai-H |,oz csatlakozzon. A magyar társadalom politikai struktúrája gátló tényező volt I8(i7-tcí 1915-ig - H

^^9 a forradalmak időszakát kivéve - abban, hogy a néphez a haladást képviselő osztály: a munkás^B osztály és parasztság osztályharcához, mely egyben hazafias harc is voll, megtalálja az utat. ^^0

H \z értelmiség származása, összetétele is közrejátszott ebben, mart jelentős részben, legalábbis

^B az értelmiség felső rétege, olyan osztályokból jött, melyeknek politikai hagyományai regresszív

^B erükónl hatott politikai arculata kialakításában. De ez nem jelentette, hogy a magyar értelmiség