Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
■ épült a szocializmus. , A mi forradalmi fejlődésünk menete, módszere más volt, mint a Szovjetunióban. Nálunk a * proletárforradalom megérlelódése nemcsak általában a burzsoázia, hanem annak falusi része, H u kulákság megverósét is jelentette. Hazánkban a proletárdiktatúra kivívása, a munkás-paraszt j^^B Wm demokratikus diktatúra után jött létre, melynek utolsó periódusán a parasztság felső rétege BHj 9H politikailag döntő vereséget szenvedett. A belső feltételek következtében u kulákság mór nem tuflBBj dott olyun ellentámadásokat kezdeni, mint Oroszországban az Intervenció Idején. ||f||i Ezek a szocializmus javára történő eltolódások, másrészt a kulák korlátozás időszakéban be-H| következett teljes likvidáció, az 1956-os ellenforrudalom veresége, a munkáshatalom megszllérmm dulásu a szocializmus eszmélnek hatása, a szövetkezették kiszélesedése és megszilárdulása, jHH amely a szegény- és középparasztság elöntő részét foglalja magában, s amely a falu polttkhmBB kai arculatát alapvetően változtatta meg, lehetetlenné téve minden olyan ellenséges fellépést, HM amely a restauráedót lehetségessé tenné együttesen olyan politikai következménnyel járt együtt j|B| amely ezt a réteget egyrészt megakadályozta, hogy átfogönszervezett akcióba kezdjen, népi B demokratikus rendszerünk, a proletárdiktatúra ellen, másrészt ezek a körülmények olyan fej BB tételeket teremtettek, melyek lelietövó és szükségessé tették, hogy partunk az osztályharc ||Íjj más eszközeit, módszereit alkalmazza velük szembe a szocializmus építése jelenlegi szaka-. jgjMB v A nemzetközi helyzetben bekövetkező változások is az osztály Imre terén más eszközök fel-V-;.‘ használását tette lehetővé jelenleg. A proletárforradalom a második világháború után nem egy, Mm hanem több európai népi demokratikus országban és viszonylag összefüggő nagy területen, I I ^B azonos történelmi időszakban zajlott le, amely lehetetlenné tette az imperializmus számára, ^^^B H hogy úgy tudjon fellépni mint 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság ellen. B A világ első szocialista országa megerősödve került ki a második világháborúból, melynek ^ ■I forradalmi tapasztalatai, erkölcsi és anyagi sogitsége meg könnyítette ezen országok, így a mi hazánk forradalmi erőinek helyzetét, ^^^B mám Ezekben uz országokban a szocializmus építése a szocialista világrendszer létrejöttével egy- BHB mm idejű lég bontakozott ki, amely uj, könnyítő feltételt jelentett a szocializmust építő országoknak. |BB| H| Emellett még azt a történelem-politikai tényezői is figyelembe kell venni, ami az imperialista ^B országokban, az egész parasztság és a monopóliumok közötti gazdasági ellentétben és a ^^^B ^B függetlenség kérdésében megmutatkozó offentétben kerül előtérbe. Kétségkívül a szocialista ^^^B ^B országokban meghatározott parasztpolitika befolyással van az imperialista országokban megggg lévő nagyparaszti rétegek politikai arculatára. Ugyanakkor a szocialista társadalom mélysége- MBj ^B aen humanista társadalom. De u szocialista társadulom proletárhumnnizmusa más, mint a polgári humanizmus. A proletárhumanizmussal nem ellenkezik, sőt ez feltételezi, hogy mind- H azok - földbirtokosok, volt tőkések stb. - számára, akik nem lépnek fel a rendszer ellen - ^^B BB ha régebben követtek is el bűnöket és ezért a megfelelő büntetést megkapták - olyan helyjgBH
